1971-ben szovjet geológusok feltártak egy földgázzal teli barlangot a türkmenisztáni Kara-kum sivatag közepén álló Darvazában (vagy Derwezében), a méretes fúrótorony alatt azonban beomlott a föld ? amikor a fúró olaj helyett egy nagyobb méretű föld alatti kamrát ért el ?, a helyén pedig egy körülbelül 70 méter átmérőjű és 20 méter mély kráter keletkezett. A geológusok úgy döntöttek, hogy a mérgező gázkibocsátás megelőzése érdekében meggyújtják a földgázt, abban bízva, hogy a tűz néhány napon-héten belül elemészti a barlangban található összes földgázt, ami így majd magától kialszik. Rosszul hitték, a darvazai gázkráter ugyanis a mai napig, immár 53 éve folyamatosan ég, azt pedig a kutatók sem tudják, hogy mennyi ideig fog még lángolni.
A földgáz elégetése nemcsak biztonságosabb, de környezetbarátabb is, mint a szabadon engedése ? a földgáz fő alkotóeleme a metán, ami ugye erősen üvegházhatású gáz.
A helyiek a barlang maradványát, pontosabban ezt az izzó és égő krátert elnevezték ?a pokol kapujának?, ami az idők folyamán turisztikai látványosság lett.
2010-ben Türkmenisztán akkori elnöke, Gurbanguly Berdimuhamedow ? a környéken élő emberek egészsége és a környezet védelme miatt ? elrendelte az égő gázkráter betemetését, ám ez azóta sem történt meg, vagy legalábbis az arra tett kísérletek sikertelenek voltak, hiszen a gázkráter a mai napig ég, amitől pedig továbbra is népszerű turistacélpont.
forrás: player.hu
