Római kori ezüstpénzek sokaságát fedezték fel fémkeresőkkel Angliában. Az érméken császárok és feleségeik arcképei láthatók ? számolt be róla Live Science.
A leleteket egy Barton Bendish nevű apró falu közelében találták meg. Összesen 16 ezüstpénzre bukkantak rá, amelyek mindegyike római dénár.
A római érmékre nem nyomtak évszámot, ezért koruk meghatározásához szakértő szükséges. A rajtuk szereplő arcképek viszont nagy segítséget jelentenek ebben a folyamatban.
A vizsgálatok szerint az ezüstpénzek különböző korszakokból származnak, a legrégebbi Krisztus előtt 57 körül készülhetett, a Római Birodalom elődállamának, a Római Köztársaság idején. Ekkoriban még nem császárok irányították Rómát, hanem megválasztott consulok, így az ebből az időből származó érmén is egyikük látható. A legfiatalabb pedig a filozófuscsászár, Marcus Aurelius korából származik, Krisztus után 175-ben vagy 176-ban verhették.
Aurelius Krisztus után 161 és 180 között volt Róma uralkodója, sokan a birodalom történetének egyik legkiválóbb császáraként tartják számon. A sztoikus filozófia követője volt, így egész életében a mértékletes, tisztességes, jóra irányuló életvitelre törekedett. Bár császári ténykedése a folyamatos háborúskodás jegyében telt, a harcok szünetében gyakran tollat ragadott, és leírta gondolatait. Naplóbejegyzéseiből végül megszületett Elmélkedések című műve, amely még ma is népszerű olvasmány.
A szakértők szerint az érméket valaki szándékosan áshatta el. Ez bevett szokás volt a rómaiak korában, ugyanis bankok hiányában sokan így tartották biztonságban megtakarításukat. A 16 dénár akkoriban pár százezer forintnyi összegnek felelhetett meg, vagyis nem volt kevés, de nagy vagyonnak sem mondható.
forrás: 24.hu/tudomany
NEKED AJÁNLJUK
Április 29-én újra Kazinczy lábnyomán vetélkedő
Április 29-én újra Kazinczy lábnyomán vetélkedő. A Sátoraljaújhely és Széphalom között teljesítendő nyelvi-irodalmi kalandjátékra április 24-ig várják a jelentkezéseket. A vetélkedőt a Magyar Nyelv...