Magyarország legmagasabban fekvő vármaradványaként is szokták emlegetni a Mátrában található Galyavárat. A tengerszint felett 837 méteren fekvő erősségnek mára csak nyomai látszanak. Sáncai aránylag jól kivehetők, de történetét egyáltalán nem ismerjük. Ugyanakkor tudni kell, hogy a börzsönyi Magos-fa bronzkori védműve valamivel magasabban, 900 méter felett húzódik. A Mátra legmagasabb hajdani erősségét Galyatetőről két kilométeres sétával, az Országos Kéktúra és a piros háromszög jelzéseit követve érjük el északi irányban.
A Galyavár környezetéből meredeken kiemelkedő keskeny magaslata kiváló földrajzi adottságokkal bír, a rajta álló várhoz védelmi rendszert lényegében csak a terület déli oldalán kellett kiépíteni. A többi irányból a meredek hegyoldalak nyújtottak természetes védvonalat.
A fellelhető nyomok arra engednek következtetni, hogy a várat egy három sáncból álló védelmi rendszer védte. Bár a sáncok az évszázadok alatt megkoptak és feltöltődtek, ma is részben jól kivehetőek az erdős hegyháton.
Jóformán semmit sem tudunk arról, milyen vár állt itt egykoron. Egyetlen oklevél sem említi, így keletkezéséről, tulajdonosáról vagy pusztulásáról sincsen adatunk. Pusztán a védmű nyomai és a helyszínen talált kevés tárgyi emlék bizonyítja egykori létezését. Feltehetően a középkorban egy kősáncokkal megerősített palánkvár volt, azonban az előkerült cserépdarabok, lópatkók és egyéb vasdarabok nem jelentik azt, hogy a sáncok esetleg nem őskori eredetűek.
A vadregényes környezetben fekvő és titokzatos múltú Galyavár része a Várak a Mátrában elnevezésű túramozgalomnak.
forrás: turistamagazin.hu
