A kontinensek nem mozdulatlan óriások, hanem folyamatosan vándorló földtömbök. A lemeztektonika elmélete óta tudjuk, hogy a Föld szilárd kérge hatalmas kőzetlemezekből áll, amelyek lassan, de állandóan mozognak a bolygó belsejében zajló hőáramlások miatt. Bár ez a mozgás szabad szemmel észrevehetetlen, műszerekkel pontosan mérhető, és az eredmények néha meghökkentően nagy sebességet mutatnak.
A mérést ma főként műholdas helymeghatározással, GPS-technológiával végzik. A kontinensek felszínén telepített állomások milliméteres pontossággal rögzítik, hogyan változik a helyzetük évről évre. Így például megállapítható, hogy Észak-Amerika évente kb. 2?3 centiméterrel tolódik nyugati irányba, miközben Európa nagyjából 1?2 centiméterrel csúszik kelet felé. Ez a mozgás felelős azért is, hogy az Atlanti-óceán szélesedik ? évente körülbelül egy körömnyi távolsággal.
A leggyorsabban mozgó földtömb azonban nem valamelyik nagy kontinens, hanem egy szigetország: Ausztrália. A GPS-adatok szerint évente 6?7 centiméterrel sodródik észak felé, így közelebb kerül Ázsiához. Ez olyan gyors változás, hogy 2017-ben az ausztrál kormány hivatalosan módosította a kontinens koordinátáit, mert a térképek és a valóság között több méteres eltérés alakult ki. Ez elsőre tréfásnak tűnhet, de a precíziós navigáció ? például önvezető autók vagy műholdas geodézia ? szempontjából rendkívül fontos.
Meghökkentő példa még Hawaii, amely a csendes-óceáni lemez részeként évente kb. 7?10 centiméterrel tolódik északnyugat felé. Ez azt jelenti, hogy évmilliók alatt a szigetek teljesen új pozícióba kerülnek, és új vulkanikus szigetek születnek mögöttük.
A kontinensek mozgása tehát nem pusztán földtörténeti érdekesség, hanem mindennapi életünket is érinti ? a navigációtól a földrengések kockázatáig. Talán meghökkentő belegondolni, de mire egy emberöltő letelik, Ausztrália már közel 5 méterrel arrébb ?utazott? a Föld térképén.
forrás: agytoro.hu
