A kvantumszámítógépek most először értek el úgynevezett ?feltétlen? előnyt: magyarán nem feltételezésekre támaszkodó, hanem bizonyíthatóan megkérdőjelezhetetlen fölényt egy konkrét feladat megoldásában.
2025 szeptemberében William Kretschmer és kollégái mutatták be az eredményt.
A csapat egy, memóriaigényre kihegyezett feladatot konstruált, amelynél bizonyítható, hogy a leghatékonyabb klasszikus algoritmusnak a feladat paramétereitől függően 62 és 382 bitnyi állapotot kell megőriznie. A kvantumgép ezzel szemben mindezt 12 qubittel oldotta meg. Ez az ?információs fölény? immár nem feltételezésekre épül: nincs szükség bonyolult sejtésekre a klasszikus számítógépek korlátairól.
A sokat emlegetett ?kvantumfölény? persze most sem azt jelenti, hogy a kvantumgépek ettől varázsütésre mindenben gyorsabbak lennének a hagyományos társaiknál. Azt jelenti, hogy létezik egy jól definiált, ellenőrizhető feladat, amelyen a kvantumos erőforrás-előny feltétlenül észrevehetően megjelenik.
forrás: raketa.hu
