1944 tavaszán, miközben Európa a háború lángjaitól égett, a Vezúv is életre kelt. A vulkán, amely Kr. u. 79-ben végzett Pompeii városával, ismét füstöt és lávát okádott az égbe ? most viszont amerikai és brit katonák nézték végig a történelem szinte megismétlődő drámáját.
Március 17-én a Vezúv kitörése hetekig tartott: több falut el kellett hagyni, és vastag hamuréteg borította be a környéket. A lávafolyam elérte San Sebastiano és Massa di Somma településeit, miközben Pompeii romjait finom, perzselő por lepte el. Bár a régészeti lelőhely nem semmisült meg, a hő és a hamu súlyosan megrongálta a feltárt freskókat és mozaikokat.
A környéken állomásozó amerikai katonák naplóikban írták le, milyen hátborzongató volt látni, ahogy a hegy ugyanúgy füstöl, mint kétezer éve. Egyes egységek még ?Vesuvius Veteran? jelvényeket is készítettek maguknak emlékül. A háborús bombázások zaját és a vulkán morajától remegő földet sokan a világvégéhoz hasonlították.
A kitörés 26 falut érintett, több száz épület pusztult el, és 26 ember vesztette életét ? szerencsére a romvárosban senki sem tartózkodott. Az 1944-es esemény volt a Vezúv utolsó nagy kitörése a 20. században, és figyelmeztetésként szolgál: Pompeii története nem csupán az ókoré. A hegy, amely egykor elnyelte a várost, a modern korban is megmutatta, hogy a múlt néha kísértetiesen visszatérhet.
forrás: agytoro.hu
