A fogaink nem csupán a mosolyunk részei, hanem alapvető eszközeink az étkezéshez. Az állatok fogai a táplálkozásukhoz igazodnak: a ragadozók éles, tépő fogakat használnak, míg a növényevők lapos, őrlő fogakkal dolgoznak. Néhány fajnál a fogak különleges feladatot is ellátnak, például harcra vagy ásásra ? ilyenek az elefántok vagy a rozmár agyarai. Minden élőlény foga kopik, ám míg bizonyos állatok folyamatosan vagy többszörösen pótolják a fogaikat, az embernél az evolúció egyszerűbb megoldást választott: életünk során csak két készletünk van, a tejfogak és a maradó fogak.
A tejfogak már a születés előtt fejlődésnek indulnak, de csak fél-1 éves korban bújnak elő, kisebb méretük miatt, hogy elférjenek a gyermek állkapcsában. Ahogy növekszik a fej és az állcsont, a nagyobb, erősebb maradó fogak veszik át a helyüket, amelyek hatékonyabban aprítják az ételt. A fogak formája is funkcionális: elöl harapunk és tépünk, hátul őrlünk. A tejfogak cseréje általában 5?6 éves korban kezdődik, és kb. 12 éves korra mind a húsz fog lecserélődik. A maradó fogsor 28 fogból áll, amihez gyakran még négy bölcsességfog is társul, bár ezek nem mindenkinek nőnek ki.
Ez a kétlépcsős rendszer biztosítja, hogy a fogak mindig arányban legyenek az arc méretével, és a rágás hatékony maradjon gyerekként és felnőttként is. Fontos azonban a tejfogak egészsége: a túl korai elvesztésük helyhiányt okozhat a maradó fogaknál. Mivel a fogak nem képesek maguktól gyógyulni, a rendszeres fogápolás, fogkrém használata, fogselyem és fogorvosi ellenőrzés hosszú távon garantálja, hogy mosolyunk ép és egészséges maradjon.
forrás: player.hu
