A ?Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől? kifejezést gyakran használjuk arra, amikor valaki nagyon távol áll a céljától. Elsőre logikusnak tűnik a magyarázat: a magyarországi Makó és Jeruzsálem között valóban több mint kétezer kilométer a távolság. Ha azonban a szólás eredetét vizsgáljuk, a helyzet ennél jóval összetettebb, és valószínű, hogy itt nem a városról van szó.
A mondás igen régi, már a 16. század végén is felbukkan egy változata. Egy elterjedt értelmezést a 19. század elején jegyeztek fel, amely szerint a ?Makó? név egy lovagra utal.
A történet a középkorba nyúlik vissza: III. Béla király keresztes hadjáratba szeretett volna indulni, de ezt nem tudta megvalósítani, ezért fiára, a későbbi II. Andrásra bízta a feladatot. A királyfi végül részt is vett egy hadjáratban, amelyhez a hagyomány szerint egy Makó nevű vitéz is csatlakozott. A legenda úgy tartja, hogy ez a lovag Dalmáciában túl sok bort ivott, és amikor Spalatóba értek, azt hitte, már Jeruzsálemben vannak. Egy másik változat szerint egyszerűen elaludt, és zavartan ébredt fel. Ha ez a történet igaz, akkor Makó még igen messze volt a Szentföldtől, amikor azt hitte, célba ért.
Léteznek más magyarázatok is. Egyesek szerint a szólás valóban a keresztes hadjáratok idejéből ered, de mégsem egy személyhez, hanem egy félreértéshez kapcsolódik. Eszerint a keresztesek a mai Izrael területén fekvő Akkó városát nézték Jeruzsálemnek. Egy másik változatban szintén ez a város szerepel, ahol egy királyné is meghalt útja során. A feltételezés szerint a ?Makó? szó valójában az ?Akko? név eltorzulása lehetett, amely az idők során rögzült a szólásban.
Összességében tehát a mondás eredete nem teljesen egyértelmű, de több elmélet is arra utal, hogy a benne szereplő ?Makó? nem a mai magyar várost jelenti, hanem egy személyhez, vagy egy félrehallott földrajzi névhez köthető.
forrás: 24.hu
