A hazai selyemhernyó-tenyésztés csaknem háromszáz éves története 1969-ben ért véget, amikor egy minisztériumi döntéssel megszüntették a selyemgubó-termelést Magyarországon. A szakma virágzása a 18. században indult, amikor Mária Terézia ösztönzésére országszerte eperfákat ültettek, hogy biztosítsák a selyemhernyók táplálékát. A 19. század közepére Magyarország már Európa egyik jelentős selyemgubó-termelője volt. A két világháború után azonban visszaesett a termelés, majd a műszálas textíliák elterjedése végül ellehetetlenítette az ágazatot. 1969-ben a minisztériumok leállították a termelést, az epreskerteket pedig országszerte felszámolták. A döntés után sok helyen kivágták az eperfákat is, amelyek korábban a falvak és utak jellegzetes részét adták. Az utóbbi években ugyanakkor ismét megjelentek kísérletek a selyemhernyó-tenyésztés részleges újraindítására.
