Egy 1560-ban elhunyt francia költő és lovas lehet a Notre-Dame egyik ólomszarkofágjában, állapították meg francia régészek.
Több mint öt éve, 2019 áprilisában égett le a Notre-Dame, Párizs egyik legnagyobb nevezetessége. Szerencsére nem semmisült meg teljesen az épület, így nem sokkal később megindulhatott a székesegyház helyreállítása, mely kifejezetten jó ütemben halad.
A francia régészeti intézet (INRAP) kutatói a tűzesetet követően azon dolgoztak, hogy minél többet megőrizzenek a Notre-Dame-ból, és felkészítsék a székesegyházat a sérült torony és minden más rekonstrukciójára. Mikor ezen dolgoztak, 2022-ben ólomszarkofágokra bukkantak a padlózat alatt.
A szakemberek kisméretű kamerákat helyezett az egyik, 700 év körüli szarkofágon lévő lyukba, és emberi maradványokra, szövetdarabokra, hajra és a vallási vezetők temetésekor jellemző levélpárnára bukkantak.
2022 végén a maradványok egy részét Antoine de la Porte-ként azonosították, aki a katedrális papságának tagja lehetett, rendkívül jó fogazata volt, és 1710-ben halt meg. Nem volt mondjuk nehéz dolguk, lévén a koporsóra rá volt írva a neve ? a másik szarkofágnál azonban nem volt ilyen könnyű az azonosítás.
Ebben a régészek szerint az 1560-ban elhunyt Joachim du Bellay francia költő és lovas nyugodhat. A maradványok boncolása arra enged következtetni, hogy krónikus agyhártyagyulladása és tuberkolózisa is volt.
Több jel alapján is du Bellay lehet a koporsóban: a kora mellett például az is erre enged következtetni, hogy nagybátyját a közelben temették el a templomban. A költő azután kerülhetett végső nyughelyére, hogy valamennyi műve megjelent 1569-ben.
Az INRAP összegzése szerint a kutatóik összesen több mint 100 sírt találtak a munkálatok során, melyek közül 80-at feltártak, de voltak fakoporsók is. Közülük néhányakat lepelben földeltek el, amiből kevés szövetdarab megmaradt. A régészeti feltárások során szobrokat és sok mást is találtak.
forrás: hvg.hu
