A szakértők elsőként mérték meg közvetlenül a gázóriás sztratoszférájának áramlatait.
Thibault Cavalié, a Bordeaux-i Asztrofizikai Laboratórium munkatársa csapatával a chilei Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat segítségével közvetlenül vizsgálta a Jupiter középső légkörének szeleit ? számol be a Phys.org. Az új tanulmány az első, amelyben ilyen típusú megfigyelést mutatnak be.
A szakértők egy korábban bekövetkezett becsapódás hatásait elemezték. Az eredmények alapján a bolygó pólusainál elképesztő erejű, 1450 kilométer per órás szelek fújnak. A csapat szerint az ilyen áramlatok a Naprendszer különleges meteorológiai szörnyetegei.
A Jupiter légköri jelenségei jól ismertek, egészen mostanáig azonban nem sikerült megvizsgálni közvetlenül a sztratoszférában tomboló szelek sebességét. Mivel ebben a rétegben nincsenek felhők, a kutatóknak alternatív megoldást kellett találniuk a megfigyelésre. A szakértők a Shoemaker-Levy 9 üstökös nyomait kezdték el elemezni, az objektum 1994-ben találta el a bolygót. Az ütközés hatására új molekulák jelentek meg az atmoszférában, melyeket a szelek máig szállítanak.
A csapat a hidrogén-cianidra koncentrált, az anyag segítségével nyomon tudták követni a Jupiter sztratoszférájának áramlatait. Cavalié szerint a mért szélsebesség több mint kétszerese a gázóriás híres Nagy Vörös Foltjában mért maximum értéknek. Az áramlatok hatalmas örvényekként viselkednek, melyek átmérője időnként a Föld átmérőjének négyszeresét is eléri, és akár 900 kilométeres függőleges kiterjedésűek is lehetnek.
A kutatók az egyenlítő környékét is tanulmányozták, itt a szelek átlagos sebessége 600 kilométer per óra.
forrás: ng.24.hu
