Rudyard Kipling ?A dzsungel könyve? című klasszikus művének főszereplője, Maugli, egy vadonban nevelkedett fiú, akinek története sokakat elbűvölt az idők során. Kevesen tudják azonban, hogy Maugli karaktere mögött egy valódi történet állhat, amely az 1800-as évek végén Indiában történt.
Az egyik leghíresebb vadgyerek, Dina Sanichar története gyakran felmerül, amikor Kipling inspirációit boncolgatják, hiszen az író maga is Indiában élt és jól ismerte az ország egzotikus világát és legendáit.
A történet 1872-ben, az észak-indiai Uttar Pradesh sűrű erdeiben kezdődött, ahol egy vadászcsapat egy farkas nyomát követte. Az állatot egy barlangig követték, és amikor bejutottak, meglepődve tapasztalták, hogy egy fiatal fiú él ott, akit farkasok vettek körül. A fiú ? akit később Dina Sanicharnak neveztek el ? úgy viselkedett, mintha maga is egy lenne a falkából. Négykézláb járt, morgott, és érezhetően nem ismerte az emberi társadalom szabályait. A vadászok kimenekítették őt a dzsungelből, és egy helyi árvaházban helyezték el, ám sosem tanult meg beszélni, és egész életében inkább a farkasokra jellemző magatartást mutatta.
Kipling, aki az 1865-ben született és fiatal éveit Indiában töltötte, biztosan hallhatott erről a különleges esetről. A brit Indiában számos legendát és történetet meséltek a vad gyermekekről, akik állatokkal éltek, és akik visszatérésük után is megőrizték vad viselkedésüket. Bár nincs konkrét bizonyíték arra, hogy Dina Sanichar lett volna Kipling ihlető forrása, a párhuzamok nyilvánvalóak. Maugli alakja ugyanis hasonlóan viselkedik, mint a farkasok között felnövő Sanichar ? értelmezi a természet törvényeit, de nem idegen számára az emberek világa sem.
Az indiai mitológiában és népi mesékben gyakran találkozhatunk olyan történetekkel, amelyekben az emberek és az állatok szoros kapcsolatban állnak, és ahol a dzsungel saját törvényei uralkodnak. A hindu epikus művek, mint például a Mahábhárata és a Rámájana, szintén tele vannak állatokkal, akik különleges szerepet játszanak az emberi világban. Kipling, aki tisztelte India gazdag kultúráját, valószínűleg ezeket az ősi történeteket és szimbólumokat is felhasználta Maugli megalkotásakor. Az 1894-ben megjelent ?A dzsungel könyve? így nemcsak egy kalandos történet, hanem az ember és természet közötti kapcsolat mélyreható vizsgálata is lett.
forrás: agytoro.hu
