Nem elég nekünk nyaranta a hőséget elviselni, még a kis zümmögő szörnyecskék is szenvedést okoznak számunkra csípéseikkel. Magyarországon 48 olyan szúnyogfaj él, melyek nőstényei ? a hímek nem szívnak vért ? emlősök vérét szívják.
A nőstényszúnyogok életük jelentős részében szintén növényi nedveket szívogatnak, de a legtöbb fajnál a sikeres peterakáshoz legalább életükben egyszer madarak vagy emlősök vérét is kell szívniuk.
Amikor csípés áldozatai leszünk ? azaz a szúnyog szúró-szívó szájszervével átdöfi a bőrünket ? nyálával véralvadásgátlót juttat a sebbe, hogy vér szívása közben folyékony maradjon. Az immunrendszerünk ezt nem veszi jó néven és amint felismeri a szervezetünkbe került szúnyognyálban lévő idegen fehérjéket, megpróbálja azokat minél előbb hatástalanítani és kilökni a szervezetből, ezért hisztamint szabadít fel szervezetünkben.
A hisztamin vegyület a szervezet immunválaszának részeként gyulladási folyamatot indít el a károsodás okainak és következményeinek megszüntetésére. A gyulladás velejárójának, a kipirosodásnak az az oka, hogy a hisztamin hatására kitágulnak az erek, a duzzanat pedig azért alakul ki, mert áteresztőbbé válnak az érfalak, és így az erekből folyadék jut a környező szövetekbe. A gyulladás folyamata irritálja a bőrben lévő idegvégződéseket, ami a viszketés érzetét kelti.
A szúnyogcsípés kellemetlen tünetei néhány nap alatt maguktól is elmúlnak. A folyamat antihisztamin hatású krémekkel gyorsítható (pl. Fenistil). A vakarás a fertőzés veszélye miatt nem ajánlott, de természetesen nem könnyű megállni.
forrás: agytoro.hu
