Ebben az országban még csak 2017-et írnak
Etiópiába már csak azért is megéri elutazni, mert hirtelen 8 évet ?fiatalodik? az ember.
Etiópiában a nyugati világtól eltérő időszámítást írnak, az aktuális év 2017, a helyi év szeptember 11-én, illetve a gregorián szökőévben szeptember 12-én kezdődik.
A helyiek hét-nyolc évvel vannak lemaradva a mi naptárunkhoz képest, ugyanis Jézus születésének időpontját másképp határozták meg.
Az etiópiai naptár a kopt egyiptomi naptárhoz hasonlít: 13 hónapból áll, amelyek közül 12 hónap 30 napos, és az év végén van 5 vagy 6 napos pagume nevű hónap, amely ?elfelejtett napokat? jelent.
Az etióp karácsonyt, azaz gennát minden évben január 7-én ünneplik, ezáltal az ortodox karácsonyi hagyományhoz igazodnak, azaz akkor van náluk ez az ünnep, mint a világ számos más ortodox keresztény közösségében, például Oroszországban vagy Moldovában. Az etiópiai karácsony egészen különleges, mivel csak itt fellelhető szokások, vallási szertartások és fantasztikus hangulat jellemzi, ami a szintén pompás vízkereszt mellett az ország leglátványosabb eseményévé teszi.
A genna a lelki elmélkedés és a közösségi összejövetelek időszaka, amelyet böjt, élénk istentiszteletek és hagyományos lakomák jellemeznek. Az ünnepségek kora reggel, közvetlenül hajnal előtt kezdődnek, amikor dobok, kántálás és spirituális énekek hangja tölti be a levegőt. Minden nő, de sok férfi is hófehér kendőbe burkolja a fejét, így igyekeznek a templomokba, ahol órákig énekelnek.
Ősi hagyományok
Az etióp kereszténység nagyon mély hitről tanúskodik és jóval ősibb, mint a katolikus vagy református egyházak. A kétezer évnyi kereszténységet ezer év judaizmus előzte meg, melyből számos szokás a mai napig fennmaradt. Az itt élő keresztények követik a kóser étkezést, körülmetélik a kisfiúkat, és gyakran adnak ószövetségi neveket a fiaiknak.
Az etiópok hite szerint a Frigyláda náluk van. Egész pontosan Akszúm városának Miasszonyunk Sioni Mária-templomában, benne a két kőtáblával, melyeket a tízparancsolat szövegével Mózes a Sínai-hegyen kapott az Úrtól. A frigyládát csak az azt őrző pap láthatja, soha senkinek nem adtak engedélyt, hogy annak eredetiségét vizsgálhassa. Ugyanakkor a frigyláda kultusza olyan erős az etióp keresztények között, hogy az ország kopt templomaiban egy-egy másolat található a szent ereklyéről.
És hogy a legenda szerint hogy került épp Akszúmba? A város egykor Sába királynőjének (Makedának) volt az otthona. Amikor a gyönyörű királynő Izraelbe látogatott, bájainak a király, Salamon sem tudott ellenállni. A királyi nászból egy fiúgyermek született, Menelik, aki a világtörténelem leghosszabb életű, csaknem három évezredes múltra visszatekintő Menelik-dinasztia első uralkodója lett. Az édesanyjánál nevelkedő fiú a húszas éveiben felkereste édesapját, és amikor hazaindult Abesszíniába, magával vitte a frigyládát.
A kávé hazája
A kávészertartások szintén szerves részét képezik az etióp karácsonyi hagyományoknak, mivel az ország a kávé szülőhazája. Az étkezés után a házigazdák kávészertartásra hívják a vendégeket, ahol hagyományos agyagedényben főzik a frissen pörkölt kávébabszemeket, amelyeket füstölővel és harapnivalókkal tálalnak ? ez utóbbi a modern korban jellemzően pattogatott kukorica. Egy valódi hagyományos kávészertartás átlagos ideje másfél óra.
Essen néhány szó a kávé ?felfedezéséről? is: bár erről több legenda is kering, de a legnépszerűbb egy Kaldi nevű kecskepásztorhoz kötődik.
Ő vette észre, hogy kecskéi energikusan viselkednek, amikor egy ismeretlen cserje bogyóit fogyasztják. Kaldi ekkor maga is megkóstolta a terméseket, és azok őrá is energikusan hatottak. Felfedezését megosztotta a helyi szerzetesekkel, és ők voltak azok, akik a bogyókat forró vízbe áztatva ízletes italt készítettek belőlük.
Etiópiából először Jemenbe gyűrűzött be a kávé fogyasztása, majd annak oszmán megszállása során a törökökön keresztül jutott el Európába a 17. században. A kávékészítés Etiópiában a nők feladata, mint jellemzően minden házimunka.
Igazi spirituális ünnep
Etiópiában a fiúkat 40, a lányokat 80 napos korukban keresztelik meg, de vízkereszt ünnepén megújítják a keresztelőjüket.
A tömeget slagokkal spriccelték le, majd mindenki igyekezett egy palackkal hazavinni a papok által megszentelt vízzel teli medencéből. Ezt a palack vizet otthon tartják, és ha betegek vagy más baj éri őket, isznak belőle ? de soha nem isszák ki teljesen, hanem utántöltik, így mindig marad benne pici szentelt víz.
forrás: ng.24.hu
