Ritka, közel életnagyságú alakokat ábrázoló freskókat fedeztek fel régészek Pompeji szívében, amelyek új betekintést adnak a Krisztus után 79-ben, a Vezúv kitörésekor elpusztult ókori város vallási rituáléiba ? írja az MTI.
A felfedezés egy díszterem három falán húzódó széles fríz (szegélydísz), amely Dionüszosz (Bacchus), a bor, a termékenység, a színház és a vallási révület görög istene követőinek beavatási szertartását mutatja be. A Dionüszosz misztériumaiként ismert beavatási szertartások az istennek szentelt vallási rítusok voltak, amelyeket a spirituális megvilágosodás és az áldott túlvilági élet lehetősége végett gyakoroltak.
A Krisztus előtt 40-30-ból származó falfestmények Dionüszosz követőit ábrázolják rituális révületben, tánc és vadászat közben. A fríz hasonlít a közelben található Misztériumok villájának freskóira, amelyeket több mint 100 évvel ezelőtt fedeztek fel.
Száz év múlva is emlékezetes lesz ez a nap, mivel történelmi az általunk bemutatott felfedezés ? mondta Alessandro Giuli olasz kulturális miniszter, aki részt vett a leleplezésen.
Az óriási frízen Dionüszosz női követői láthatók, táncosként és vadászként ábrázolva, levágott kecskét cipelve a vállukon vagy kardot döfve a kezükben lévő állat hasába. Az elmúlt hetek ásatásain feltárt épületet a régészek A thiasus házának nevezték el, utalva az istenséget követő vallási közösségre. A freskó közepén egy elegáns öltözékű hölgy látható, aki feltehetően a misztériumokba történő beavatására vár. Az egyik felső frízen élő és feláldozott állatok láthatók, közöttük egy szarvasborjú, egy frissen levágott kecske, kakasok és halak.
Az UNESCO világörökségi listáján szereplő Pompeji a római Colosseum után a második leglátogatottabb idegenforgalmi nevezetesség.
forrás: 24.hu/tudomany
