Ahogy arról már beszámoltunk, a Colossal Biosciences kutatói nem kisebb célt tűztek ki maguk elé, mint hogy több ezer év után feltámasszák a gyapjas mamutot, a projekt pedig nemrég igencsak látványos mérföldkőhöz érkezett.
A Beth Sapiro vezette csapat a gyapjas mamut legközelebbi, ma is élő rokonának, az ázsiai elefántnak a DNS-ét hasonlította össze a mamutok genetikai anyagával, ezáltal pedig sikerült azonosítaniuk azokat a géneket, amelyek a mamutok jellegzetes tulajdonságaiért, például szőrzetükért és zsírrétegükért felelősek. Az azonosított géneket ezután egérembriókban módosították, így olyan egereket hoztak létre, amelyek magukon hordozzák a gyapjas mamutok jegyeit.
A kutatók többek között az FGF5 gént változtatták meg, amely a szőrnövekedési ciklusokat szabályozza, ezáltal az egerek a hagyományosnál sokkal hosszabb szőrzettel rendelkeznek. A videón az is jól látható, hogy az egerek bundája sokkal világosabb is a megszokottnál; ennek oka, hogy a kutatók az MC1R gént is módosították, amely a melanin termelését irányítja. Bár az eredmények kétségkívül látványosak, azt egyelőre nem tudni, hogy mindez közelebb vihet-e egy valóban mamutszerű élőlény „kifejlesztéséhez” – nem tisztázott például, hogy a külső jegyek megváltozásával együtt az egerek hidegtűrő képessége is javult-e, ami egy mamut esetében elég fontos tulajdonság.
Emiatt a kísérletet több kutató is erősen bírálta; Robin Lovell-Badge, a londoni Francis Crick Intézet genetikusa azt hangsúlyozta, hogy az eredmények csak esztétikai változásokat mutatnak be, de sem az nem derül ki belőlük, hogy az egerek rendelkeznek-e mamutszerű tulajdonságokkal, sem pedig az, hogy a módosított gének hogyan működnének nagyobb állatokban, például elefántokban.
A Colossal Biosciences terveit ezen túlmenően is számos kritika éri, hiszen sok tudós azon a véleményen van, hogy a kutatók a lehetséges negatív következményekre fittyet hányva „istent játszanak”, a kihalt állatok feltámasztása helyett pedig inkább a meglévő veszélyeztetett fajok védelmére kéne koncentrálni. A Colossal ezzel szemben azt állítja, hogy a gyapjas mamut feltámasztása nagyon is hasznos lenne az élővilág számára, hiszen az állatot a természetes élőhelyére, vagyis az észak-amerikai és szibériai tundrára visszatelepítve segíthetne lassítani a talaj erózióját és a permafroszt olvadását, így pedig jelentős pozitív hatást gyakorolhatna az arktikus ökoszisztémára.
forrás: raketa.hu
Cikkünk frissítése óta eltelt 2 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
NEKED AJÁNLJUK
Traumaként élte meg Erdély elhagyását Keresztes Ildikó
Még tinédzser volt Keresztes Ildikó, amikor az édesanyjával elhagyták Marosvásárhelyt és áttelepültek Magyarországra. Az énekesnő számos új lehetőséget kapott így, ő azonban nehezen viselte...