Johann Strauss leghíresebb szerzeményét, a Kék Duna keringőt 158 éve, 1867. február 15-én mutatták be Bécsben. A mű hamar a közönség kedvencévé, később pedig igazi klasszikussá vált ? írja a Múlt-kor.
A Kék Duna keringő megrendelésre készült, ráadásul kórusmű volt, az első, amelyet ifjabb Johann Strauss szerzett. A komponista később dolgozta át zenekari művé, amely aztán a bécsi bálok és a híres újévi koncert nélkülözhetetlen elemévé, valamint Ausztria nem hivatalos himnuszává vált.
Sokáig élt a legenda, hogy az 1867. februári bemutató bukás volt, a történészek azonban cáfolták ezt. A bécsi premiert követően több kritikus is dicsérte a művet, egyikük ? minden bizonnyal először a zenetörténetben ? még a sláger szót is használta.
Világhódító útját az 1867-es párizsi világkiállításon, kezdte a mű, 1872-ben pedig már kétezer fős zenekar és húszezer tagú kórus zengte Amerikában. Egy évszázaddal később a világűrt is meghódította: Stanley Kubrick felhasználta 2001: Űrodüsszeia című filmjéhez.
A Kék Duna keringő olyannyira eggyé vált Ausztriával, hogy 1945. április 27-én, a náci Németországtól való függetlenné váláskor ? hivatalos himnusz híján ? ezt játszották a parlament előtt. Az Austrian Airlines gépein évek óta felcsendül felszálláskor és landoláskor, és a légitársaság örömére az utasok ragaszkodnak is hozzá.
forrás: 24.hu/tudomany
