A bankkártya, ahogy ma ismerjük, hosszú fejlődési folyamat eredménye. Az első modern értelemben vett bankkártyát 1950-ben vezették be az Egyesült Államokban. Az ötletgazda Frank McNamara volt, aki egy vacsora alkalmával jött rá, milyen kellemetlen, ha az ember elfelejti magával hozni a pénztárcáját. Ez az apró kellemetlenség szülte meg a Diners Club Card ötletét, amelyet még abban az évben bevezettek, és elsősorban éttermekben és szállodákban lehetett vele fizetni.
A Diners Club kártya nem bankkártya volt a szó mai értelmében, hanem inkább hitelkártya: a vásárlás után a kártyatulajdonos hó végén egy összegben fizette ki tartozását. A rendszer gyorsan népszerűvé vált, és néhány éven belül több ezer elfogadóhely csatlakozott hozzá.
Az első bank által kibocsátott kártyát 1958-ban az amerikai Bank of America hozta forgalomba BankAmericard néven ? ez volt a Visa elődje. A rendszer már bonyolultabb volt, lehetővé tette a részletfizetést is, és egyre több kereskedelmi partner fogadta el. A MasterCard (kezdetben Interbank néven) 1966-ban alakult meg, hogy a kisebb bankok is versenyre kelhessenek a BankAmericarddal.
Kezdetben a kártyákon nem volt mágnescsík, a tranzakciókat kézzel írták alá, és papír nyugták készültek. Az 1970-es évektől kezdve jelent meg a mágnescsík, majd később a chip, amely biztonságosabbá tette a használatot. Az 1990-es évektől elindult az internetes bankolás és az online vásárlás térnyerése, ezzel együtt pedig a kártyák új generációja is: megjelentek a dombornyomott, majd az érintés nélküli fizetésre is alkalmas változatok.
Ma már a bankkártya több mint fizetőeszköz: belépőkártya, utazási igazolvány, személyazonosító és digitális kulcs is lehet egyben. Az okostelefonokkal való integráció pedig tovább alakítja jövőjét. Ami 1950-ben egy kellemetlen vacsorával indult, ma milliárdok életének mindennapi része.
forrás: agytoro.hu
