Számos helyszínt fel lehet sorolni, ahol komoly vagyonok gyűltek össze a víz mélyén, de honnan ered ez a szokás?
Mindig is gyülekezőhelynek számított a tiszta vizű forrás vagy patak. Napjainkban elég csak megnyitni a csapot a legtöbb helyen, de régen elengedhetetlen volt minden társadalomban az a pont, ahonnan elérhették az élethez szükséges folyadékot.
Isteni ajándéknak tartották a tiszta vizet, nem meglepő, hogy rengeteg település alakult ki a vizek mentén, amelyek szent helynek számítottak.
Több ?adakozási? szokás is kialakult. Volt, aki oda járt imádkozni, akadt, aki a tiszta vízben való fürdéstől várta a gyógyulást, mások használt ruhákat dobtak bele, remélve, hogy a tisztulás szintén a viselője gyógyulásához is vezet. A legelterjedtebb hagyomány, hogy egy kívánság mellett pénzérmét dobunk a vízbe.
Mi sem mutatja jobban, mint hogy az angliai Northumberland egyik kutjából több mint 16 ezer római kori érmét hoztak a felszínre. Manapság vagy benne hagyják az érméket, vagy jótékonysági célokra fordítják. A híres római Trevi-kútba napi 3000 eurót szórnak, amit szintén rászorulók adományozására fordítanak.
forrás: agytoro.hu
