Bizonyára mindannyian tapasztaltuk már, hogy a hidegtől függetlenül libabőrösek lettünk. Sokan automatikusan azt gondolják, hogy az időjárás a ?hibás?, pedig a jelenség sokkal mélyebben gyökerezik; egészen az idegrendszerünkben.
 A libabőr hátterében álló okokat gyakran félreértelmezzük. A kiváltó ok nem egyszerűen a hőmérséklet változása, hanem apró izmok, idegpályák és érzelmi reakciók összessége.
 Libabőrnek (orvosi nevén cutis anserinának) azt az állapotot nevezzük, amikor a bőr sima felülete ?bütykösödik?.
 Ennek oka, hogy a bőr apró izmai összehúzódnak, így a szőrtüszők körül a bőr ?feláll?.
 Fontos tudni, hogy ez nem tudatos cselekvés: a libabőrt a szimpatikus idegrendszer automatikus reakció formájában szabályozza.
 Mi dolgozik ilyenkor?
 1. Az arrectores pilorum izmok: ezek azok az apró, láthatatlan simaizom-szálacskák, amelyek a szőrtüszőkhöz kapcsolódnak. Amikor összehúzódnak, a szőrszálakat felemelik, így a bőr felülete ?bütykösödik?.
 2. A szőrtüsző / szőrzet: emberek esetében ennek nincsen számottevő jelensége, inkább evoluciós maradványként tekintünk rá, de erről még később!
 3. Idegpályák ? a szimpatikus idegrendszer: a libabőr kialakulását az idegrendszer irányítja, azon belül is a szimpatikus ág ? amely a ?harcolj vagy menekülj? (fight-or-flight) állapot aktiválódásához kapcsolódik. Érdekesség, hogy ez nemcsak fizikai tényezők, például hideg hatására indulhat be, számos érzelmi trigger is kiválthatja.
 Nem ritka, hogy egy zene vagy megható film váltja ki belőlünk a jelenséget. Ilyenkor joggal érezhetjük úgy, mintha a lelkünk rezonálna az adott élményre. Az agy azon részei, amelyek az érzelmekért felelősek, ilyenkor jelet adnak a szimpatikus rendszernek, így beindítva a mechanizmust. Ugynakkor a büszkeség, az izgatottság, vagy akár a félelem is kiválthatja ugyanezt a reakciót.
 Ritka esetben a libabőr bizonyos idegrendszeri rendellenességek vagy betegségek következtében is előfordulhat, például epilepsziás rohamok vagy a szimpatikus rendszer zavara esetén.
 Amikor egy állat felborzolja a bundáját, nagyobbnak, ijesztőbbnek tűnik. Az emberek esetében a libabőr funkciója ma már nem olyan ?hasznos?, mint állatoknál, inkább afféle evolúciós maradványként tekinthetünk rá.
 Ugyanakkor egyes esetekben van jelentősége, például hőmegtartó hatása van, sőt, az izmok összehúzódása némi hőt is generálhat.
 forrás: divany.hu
NEKED AJÁNLJUK
A tudósok kiszámolták, csillagból vagy homokszemből van több: ez az eredmény
 Carl Sagan legendás állítása szerint több csillag van a világegyetemben, mint ahány homokszem található a Föld összes tengerpartján. Szép ez a költői kép, de...


 
 