Kevés magyarázat van arra, hogyan sikerült a török admirálisnak az 1500-as évek elején egy olyan világtérképet, pontosabban tengeri térképet készítenie, ami elsőként mutatta be Közép- és Dél-Amerika partvonalait a hozzájuk kapcsolódó szigetekkel, és ami a legfurcsább, az Antarktiszt is jégtakaró nélküli formájában. A kontinensekhez tartozó furcsa jegyzetei mellett Piri Reis azt is feljegyezte, hogy 20 korábbi térképből alkotta meg sajátját, ami néhány dolgot megmagyaráz, viszont így is sok kérdőjel marad. Például azt sem tudni, hogyan sikerült neki egészen pontos szélesség- és hosszúságmértékkel ábrázolni az Afrika és Dél-Amerika közötti távolságot úgy, hogy ebben a korban nem léteztek erre alkalmas specifikus mérőeszközök. Bár Kolumbusz Kristóf néhány évvel korábban fedezte fel Amerikát, egyszer sem mérte be pontosan a földrajzi szélességet és távolságot, ennek pontosítására csak 200 évvel később került sor.
Piri Reis alkotása egy úgynevezett portolán, a kor leggyakrabban használt térképformátuma. Általában állatbőrre rajzolták őket, mert az tartósabb volt és jobban ellenállt a hajóutak viszontagságainak (pl. a páradús levegőnek), mint a pergamen.
Földrészekhez rendelt jegyzeteiben olyan állatokat és törzsi szokásokat emelt ki a Dél-Amerikának vélt területen, amikről igencsak csekély információja lehetett. Papagájokról írt, valamint meztelen emberekről, akik a madarak tollát hordják fejdíszként. Az Antarktisz jég nélküli partvonalának ábrázolására viszont végképp nincs magyarázat, mivel a földrészt csak 300 évvel később fedezték fel, utolsó jég nélküli állapota pedig a Kréta időszak végére tehető.
Piri Reis munkájára és annak rejtélyére a mai napig nem született egyértelmű magyarázat. És talán nem is fog soha, a vélt igazság pedig megmarad a misztikum és a racionalitás határvonalán, ahogy az a jó rejtélyeknél lenni szokott.
forrás: instylemen.hu
