Hazánkban kevésbé elterjedt szokás, hogy evőpálcikát ragadjunk étkezéshez, de ez érthető, hiszen teljesen más hagyomány alakult ki a felmenőinknél. A mi földrészünkön kevésbé volt szertartásszerű az étel elfogyasztása.
A Távol-Kelet nagy részén már i.e. a 3. században is használtak pálcikákat az evéshez. Akkoriban a könnyű előállítása miatt volt célszerű, hiszen a fából készült evőeszközt könnyen be tudták szerezni, egy kevés munkával pedig szépen ki lehetett faragni a maihoz hasonló evőpálcikákat.
Előny volt, hogy kíméli az edényeket, nem koszolja össze magát így az ember, bár sokáig így is csak az előkelő családokban volt szokás használatuk.
A Han-dinasztia felemelkedésekor vált népszerűbbé használatuk, ugyanis komoly népességnövekedés volt uralkodásuk alatt, ez pedig átírta az addigi étkezési szokásokat. Sokkal több éhes szájat kellett etetniük, amihez a kevés húst apróra vágták, ezzel is elkerülve az éles tárgyak használatát.
Kifejezetten fontos hatása volt a szokások kialakulásában Konfuciusz parancsa, aki úgy tartotta, hogy becsületes ember nem tart emberölésre alkalmas eszközt egy asztalnál.
Az 5. századra már szinte az összes családban evőpálcikát használtak, így Japánban, Vietnámban és Koreában is, valamint a kínai befolyás alatt álló régiókban.
forrás: agytoro.hu
