Az általánosan elfogadott fizikai elméletek szerint az univerzumot nagyrészt a sötét energia, kisebb részben a sötét anyag, és elenyésző részben a normál (barionikus) anyag alkotja. A pontos számokkal kapcsolatban eltérnek a vélemények, de az arányokat hasonlóan adják meg az egyes becslések: a NASA leírása szerint például a sötét energia 68,3%-ot, a sötét anyag 26,8%-ot, a normál, látható anyag 4,9%-ot tesz ki az univerzumból. Az úgynevezett WHIM (warm-hot intergalactic medium) tartalmazza a normál (tehát nem sötét) anyag közel felét, de eddig nem sikerült elég alaposan megfigyelni.
A WHIM-nek nevezett csillagközi anyag megfigyelésére egyedi módszereket kell alkalmazni. A Berkeley Kaliforniai Egyetem és számos más amerikai, európai, kanadai, és kínai intézmény részvételével végzett nemzetközi kutatás során a csillagászok a DESI (Dark Energy Spectroscopic Instrument) teleszkóppal begyűjtött adatokra támaszkodtak, amelyek 7 millió galaxisról nyújtottak információkat, emellett felhasználták az ACT (Atacama Cosmology Telescope) adatait is a kozmikus háttérsugárzással kapcsolatban. A kutatók a galaxisok körüli ionizált hidrogén mennyiségét a kozmikus háttérsugárzás erejének változása alapján határozták meg: a kozmikus háttérsugárzás elhalványulása vagy éppen felragyogása ugyanis az ionizált hidrogén elektronjai által szétszórt sugárzás függvényében változik.
A ?hiányzó hidrogén? felfedezése arra világított rá, hogy a galaxisok közepén megbúvó fekete lyukak valószínűleg aktívabbak, mint azt korábban gondolták a kutatók, mivel a teóriák szerint a hidrogéngáz ilyen kiterjedt eloszlásáért a fekete lyukak tevékenysége lehet a felelős. A fekete lyukak fiatalabb korukban, formálódásuk idején, rengeteg anyagot nyelnek el, és közben erősen sugároznak, de a Berkeley kutatói szerint ez az erőteljes aktivitás később, a fekete lyuk nyugodtabb szakaszában is bekapcsol időnként, periodikus, ciklikus mintázatot alkotva, és hozzájárulva a hidrogéngáz terjedéséhez.
forrás: raketa.hu
