Az olasz reneszánsz épületek előtt nemcsak a kényelmet szolgálta a díszes pad, a család pénzügyi állapotát is mutatta.
Ma már a pihenést, a nézelődést és a látkép színesítését szolgálja, régebben viszont egy meglehetősen fontos találkozó helynek számított az ablak elé helyezett ülőalkalmatosság. Firenze lakói kifejezetten szerették városukat, és ők maguk is részesévé váltak nap, mint nap azáltal, hogy legtöbbször kint az utcán beszélték meg mindennapi dolgaikat.
Ez olyan komoly szokássá vált, hogy a fontosabb ügyeket is kint intézték. A bankárok, kereskedők, nagyurak épületei előtt ? aztán persze a legtöbb épületnél ? megjelentek azok a kőpadok, mely a mai vendégszobának, tárgyalószobának feleltek meg.
A jól menő üzletemberek szerették nyíltan és hangosan reklámozni sikereiket, még a legkomolyabb pénzügyi ötleteiket is ezeken a padokon tárgyalták ki. Nem véletlen, hogy a bank szó is az olasz banco, azaz pad szóból ered.
Persze gyakran a sikerek mellett a bukás is itt érte az embert, sőt, egy rossz üzletet követően képes volt a sértett fél bosszúból összetörni az említett padot. Egy vesztett ügy után egyszerűen csak tönkretették az épület előtti ülőhelyet, ezzel is jelezve, az illető csődbe ment.
Ez volt a banco rotto, azaz törött pad helyzet.
forrás: agytoro.hu
