A napokban ünnepeltük a madarak és fák napját, mely Magyarország egyik legszebb és legrégebbi természetvédelmi hagyománya, így fogalmazott közleményében az Agrárminisztérium. A dokumentumban ennek kapcsán kiemelték, hogy a kormányzati intézkedéseknek, a szakmai programoknak és a lakossági összefogásnak köszönhetően az elmúlt években számos eredmény született, hiszen több veszélyeztetett madárfaj állománya is stabilizálódott vagy nőtt, vagy például a globális folyamatokkal ellentétben hazánkban a negatív erdőtelepítési tendencia megfordult. A természetvédelem megerősítésére 42 milliárd forint uniós támogatásból 60 projekt indul. A hazai természetvédelem egyik legsikeresebb területe a madárfajok megőrzése a tárca szerint: a túzokállomány már meghaladja – európai szinten is egyedülálló eredményként – a 2700 példányt, a kerecsensólyom fészkelőpárjai húsz év alatt 28-ról közel 200-ra nőttek, a parlagi sas is szép számban tért vissza, a kék vércse hazai állománya pedig azért is különösen fontos, mert az európai populáció 40 százaléka nálunk költ. A klímasemlegesség elérése érdekében a kormányzat számos erdőtelepítéshez, fásításhoz kapcsolódó programot is támogat. Ilyen például az Országfásítási Program, melynek keretében öt év alatt mintegy 184 millió fát ültettek el az állami erdészeti társaságok és a magánerdő-gazdálkodók. Ebből több mint 172 millió fa a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítéseivel került földbe. Az AM közölte, hogy az elmúlt több mint 5 évben a legtöbb erdőt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében telepítették, 5829 hektáron. Ezt követi Hajdú-Bihar vármegye, ahol 2614 és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, ahol 2396 hektárnyit telepítettek. A Településfásítási Program, az Országfásítás részeként a rendszerváltás óta megvalósított legnagyobb belterület-fásítási kezdeményezés.
