A világ eddig ismert legősibb, hitelesen datált borostyánjára bukkantak kínai kutatók Északnyugat-Kínában. A fosszilis gyanta mintegy 385 millió éves, vagyis körülbelül 65 millió évvel idősebb az eddigi rekordernél. A lelet a devon időszakból származik, abból a korból, amikor a szárazföldi növényzet jelentős fejlődésnek indult. A kutatók egy széntelep rétegeiből gyűjtötték be a mintákat: tíz kilogramm szénben összesen 241 apró borostyánszemcsét találtak. A darabkák többsége mindössze körülbelül fél milliméteres volt. A parányi szemcsék megtalálását különleges tulajdonságuk segítette. A borostyán 365 nanométeres ultraibolya fényben kékesen világít, miközben a szén nem reagál így a fényre. A kutatók ezért mikroszkóp alatt, tűkkel emelték ki a fosszilis gyantadarabokat. Kémiai vizsgálatokkal később azt is igazolták, hogy valóban borostyánról van szó. A lelet azért is fontos, mert bizonyítja: már a középső devonban, csaknem 400 millió éve léteztek gyantát termelő növények. A kutatók szerint a gyanta elsősorban a sérülések és a gombás fertőzések elleni védekezést szolgálhatta. A mai Kína területén akkoriban trópusi, mocsaras környezet volt. A mostani felfedezés pedig arra is utal, hogy más, hasonlóan ősi szénlelőhelyeken is rejtőzhetnek eddig fel nem ismert borostyánszemcsék.
