Mérnökök egy olyan új, intelligens páncélanyagot fejlesztettek ki, amelyet a természet leghatékonyabb védelmi megoldásai ? így a teknőspáncél és a kagylóhéj ? ihlettek. Ez a réteges, szintetikus anyag nemcsak elnyeli a becsapódásokat, hanem valós időben, aktívan képes alkalmazkodni azokhoz.
A fejlesztést Shelly Zhang professzor (University of Illinois Urbana-Champaign) és Ole Sigmund professzor (Dán Műszaki Egyetem) vezette. Csapatuk a gyöngyház ? vagyis a puhatestűek héjában található anyag ? különleges szerkezetéből merített inspirációt. A gyöngyház híres arról, hogy rendkívül ellenálló és kiválóan képes elnyelni az energiát anélkül, hogy megrepedne.
?Az volt az elképzelésünk, hogy olyan többrétegű anyagot hozzunk létre, amelyben minden egyes réteg eltérő tulajdonságokat és viselkedésformákat mutat? ? magyarázta Zhang.
A korábbi módszerek gyakran egyszerűen csak lemásolták a természetes struktúrákat, ezzel szemben ez a csapat egy programozható anyagot alkotott meg. Ez esetben ugyanis minden réteg másképp reagál a rá ható erőkre. A rétegek nem passzívak, hanem úgy vannak kialakítva, hogy együttműködjenek, és dinamikusan alakítsák az erőhatások anyagon belüli terjedését. A páncél egyik legkülönlegesebb tulajdonsága az, ahogyan az anyag a hajlítást ? ami a legtöbb anyagnál szerkezeti gyengeséget jelent ? tudatosan, irányított mechanizmusként használja. A rétegek az ütközés intenzitásától függően lépcsőzetesen, összehangoltan deformálódnak. Ez a fokozatos torzulás nemcsak jobban eloszlatja az erőhatásokat, hanem több energiát is képes elnyelni, mint azok a hagyományos anyagok, amelyeket például autók lökhárítóiban vagy testpáncélokban alkalmaznak.
Az újítás azonban nem csupán a rétegek felépítésében rejlik. A kutatók a rétegek közti mikroszkopikus kapcsolatokat is programozták, lehetővé téve, hogy az anyag egységes, adaptív rendszerré váljon.
Bár az ipari léptékű gyártás nem holnap fog elindulni, az igazi áttörés magában a koncepcióban rejlik: amikor több különböző anyag egymással összhangban működik, sokkal többre képesek együtt, mint bármelyikük külön-külön.
forrás: raketa.hu
NEKED AJÁNLJUK
Arannyá alakították az ólmot a CERN Nagy Hadronütköztetőjében
A Physical Review C című folyóiratban megjelent tanulmányban az ALICE (A Large Ion Collider Experiment) projekt olyan mérésekről számol be, amelyek az ólom arannyá...