A vulkánokról elsőre mindenkinek a veszélyes, óriási, lávát lövellő képződmények jutnak eszébe. Létezik azonban olyan fajtájuk is, ami láva helyett sarat juttat a felszínre.
A vulkánok, azaz tűzhányók olyan hasadékok, melyeken keresztül a föld felszínére jut a magma, az asztenoszféra izzó kőzetolvadéka. Léteznek azonban sárvulkánok is.
A sárvulkánok ugyan nevükben a tűzhányókra utalnak, valójában semmi közük a valódi vulkanikus aktivitáshoz. Mégpedig azért nem, mert sem forró kőzeteket, sem lávát nem tartalmaznak. A sárvulkán egy geológiai képződmény, melyből folyékony iszap, víz és földgáz elegye kerül a felszínre. Ez az iszap finom szemcséjű, agyag és főképp sós vagy ásványi anyagokban gazdag vízből áll. A gázok leginkább metán, de szén-dioxid és kén-hidrogén is lehet. A víz legtöbbször szintén sós, ásványi anyagokban gazdag, és mélyföldi.
Ezek az anyagok az alsóbb rétegekben lévő nyomás hatására törnek fel. Az ott felhalmozódott gázok utat keresnek maguknak, folyamatosan lazítják a körülöttük lévő agyagos talajt, és nyomják üledékeket. Ennek következtében egy idő után sikeresen felszínre törnek egy kis kráteren keresztül, amely lehet egy lassabb, bugyborékoló folyamat is, de akár hirtelen, nagy erővel érkező, krátereket vagy ?folyókat? létrehozó kitörés is.
A ?nagy testvérével? ellentétben ez a jelenség általában nem veszélyes, ám érdekes látványt nyújt. Kivételes esetekben viszont a metángázok begyulladhatnak, amely robbanáshoz, tűzhöz vezethet. Sőt, a nagy sárkitörések akár földcsuszamlást is okozhatnak. Ilyen volt a 2006-os Lusi-kitörés is, amely során az agyag több falvat is maga alá temetett.
Magyarországon viszont nincs mitől tartanunk: előfordulásuk inkább ott jellemző, ahol gazdag a földgázkészlet. Ilyenek Románia Vulcanii Noroio?i nevű területe, Azerbajdzsán, ahol több, mint 300 sárvulkán található, de Olaszországban, Trinidadban, Indonéziában és Kazahsztánban is előfordulnak.
Ezek a képződmények hasznosak is lehetnek, hiszen a segítségükkel olyan anyagok kerülnek felszínre a mélyből, amelyek segíthetik a geológusok munkáját. Ráadásul a mélyről feltörő anyagot iszapfürdőként, pakolásként is használják gyógyító hatása miatt.
forrás: divany.hu
Cikkünk frissítése óta eltelt 2 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
NEKED AJÁNLJUK
Sokkal több újrahasznosítható anyagot nyernek majd ki az autóroncsokból az EU-ban
Az Európai Unió a jövőben jelentősen növelni tervezi az életciklusuk végére ért járművekből visszanyert anyagok újrahasznosítását, az uniós tagállamok és az Európai Parlament közötti...









