Sokan észrevehetik, hogy a légiutas-kísérők megjelenése mindig kifogástalan: az egyenruha rendezett, a smink pedig precíz, amelynek feltűnő eleme a vörös rúzs. Bár a szakmához számos, kívülről nézve akár furcsának tűnő szabály tartozik, a piros ajakfestés nem pusztán esztétikai előírás, hanem gyakorlati oka van.
A vörös színt azért írják elő, mert vészhelyzet esetén segíti a kommunikációt. Ha az utasok a zaj vagy pánik miatt nem hallják pontosan az utasításokat, könnyebben leolvashatják a szavakat az élénken kirajzolódó ajkakról. A piros rúzs tehát erősíti a nonverbális kommunikációt és vizuálisan is hangsúlyosabbá teszi a beszédet. Emellett pszichológiai hatása is van: tekintélyt sugall és magabiztosságot közvetít.
Érdekesség, hogy ma már sok légiutas-kísérő nincs tisztában azzal, hogy a szabály eredetileg biztonsági okból született. A múltban azonban még szigorúbb előírások léteztek. Körülbelül hetven évvel ezelőtt egyes légitársaságok kizárólag fiatal, a kor szépségideáljának megfelelő nőket alkalmaztak. 1964-ben például volt olyan társaság, ahol kötelezően előírták a Revlon Persian Melon nevű élénk árnyalat használatát, sőt a körmöket is hasonló színűre kellett festeni.
Ma a légitársaságok inkább a praktikumot és a kulturális szokásokat veszik figyelembe, de a vörös rúzs hagyománya tovább él ? egyszerre szolgálva a biztonságot és a múlt előtti tisztelgést.
forrás: divany.hu
