Kezdőlap Színes Ezzel szórakoztak a sumérok és még mi is játszhatjuk a világ legősibb...

Ezzel szórakoztak a sumérok és még mi is játszhatjuk a világ legősibb táblajátékát

Cikkünk frissítése óta eltelt 1 hét, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Sir Charles Leonard Woolley 1928-ban különös tárgyakat talált Ur városának Királyi Temetőjében, szépen díszített dobozokat, amelyeket megviselt a készítésük óta eltelt többezer év.
„A tábla arccal felfelé feküdt a talajon. A faanyag rothadása miatt a felső felszín teljes borítása alámerült a kialakult üregbe? ” – kezdődött Woolley részletekbe menő leírása a titokzatos tárgyról, amiből az ásatások alatt végül ötöt is találtak.
De milyen célt szolgálhattak a díszes ládikák? Ahogy az később kiderült, a brit régész a sumérok népszerű játékára bukkant az ősi leletek között, egy olyan táblajátékra, ami jóval megelőzte még a sakk felmenőjét, a csaturangát is. A régészeti kutatások során mindössze egy, hozzá hasonlóan régóta létező táblajátékot fedeztek fel, az egyiptomi Szenetet, amiről már i.e. 3500-ból is maradtak fenn említések. Az Ur városában talált játék egyszerűen a Royal Game of Ur (Ur királyi játéka) nevet kapta és néhány meglelt példánya múzeumi tárgy lett, többek között a British Museumba is került belőle.
A vizsgálatok alapján annyit tudni lehetett a táblákról, hogy i.e. 2600-2400 környékén készültek, vagyis Mezopotámia (a mai Irak) Uri dinasztiáinak korából (a korai dinasztikus korból) származnak, mielőtt még megalkult volna az Akkád Birodalom. A kifinomultan dekorált, fából, kagylókból és lazúrkőből összeállított táblákon 20 négyzet található, amelyeken más-más ábrák láthatóak, némelyiken szemek, néhányon rózsaformák, ezért is kapta második névként a 20 négyzet játéka elnevezést. Más helyszíneken történő feltárások rávilágítottak, hogy a játékot, noha a királyi játék névvel illették a modern korban, de korántsem csak az úri körökben játszották, hanem széles körben nagy sikernek örvendett az alsóbb néposztályoktól a legfelsőbb szintekig mindenki ismerte. A játék hírneve Mezopotámián túlra is eljutott és a táblákból fedeztek fel példányokat Krétán és Srí Lankán is az új-zélandi Tuhura Otago Múzeum leírása szerint. Az ostábla valószínűleg a sumér játékból alakult ki.
Azt azonban, hogy a játékra milyen szabályok vonatkoztak és a játékosok hogyan használták a táblát, nagyon sokáig rejtély maradt. A titokról Irving Finkel asszirológus, a British Museum kurátora rántotta le a leplet, mikor az 1980-as években sikerült lefordítania egy ékírással írt táblát.
forrás: raketa.hu