Az Ének az esőben című filmmusical legendás tánca mindenkinek megvan, azt azonban kevesebben tudják, hogy a csodás alakítás Gene Kelly nevéhez kapcsolódik.
Eugene Curran Kelly 1912-ben látta meg a napvilágot Pittsburghben, ahol élete első éveit is töltötte. Édesapja egy lemezkiadó cég kereskedelmi igazgatója volt, édesanyja pedig, a gyerekek érkezéséig színésznőként bontogatta a szárnyait. Hogy boldoggá tegye az édesanyját, részt vett néhány táncórán, akkor azonban még nem lobbant fel benne a szenvedély. Sokkal jobban érdekelte a sport, baseballozott, focizott, hokizott és tornában is jeleskedett.
Az 1929-es gazdasági világválság a Kelly családot is komoly kihívások elé állította: a családfő elveszítette az állását, Gene pedig kénytelen volt félbehagyni főiskolai tanulmányait. Hogy pótolni tudják az édesapa kiesett jövedelmét, Fred nevű testvérével tánciskolát nyitottak a házuk pincéjében, amivel nem várt sikereket értek el.
Ahogy anyagilag egyenesbe jöttek, visszatért tanulmányaihoz és két diplomát szerzett, a táncot azonban egy napra sem hagyta abba. Állandó szereplője lett a diákszínpadnak, testvérével pedig tovább színesítették a repertoárjukat. Szteptáncot kezdtek oktatni, éjszakai mulatókban pedig egyre nagyobb érdeklődést számon tartó fellépéseket vállaltak.
Siker és csillogás ide vagy oda, Gene úgy döntött, hogy New Yorkba költözik, annak reményében, hogy tehetségével még magasabbra is elérhet.
Egy apró albérletben húzta meg magát egy bárzongorista társaságában, költségeit pedig beugró táncosként próbálta fedezni.
1940-ben, 28 évesen több válogatáson is kiemelkedően teljesített, sőt koreográfusi feladatokkal is megbízták. Hab a tortán, hogy első feleségét, Betsy Blairt is munkája közben ismerte meg, szerelmük gyümölcseként pedig nem sokkal később világra jött a kislányuk, Karry.
Gene Kelly rövid időn belül ismertté vált a hollywoodi filmiparosok és a nézők körében is.
A legnagyobb hírnevet az 1952-es Ének az esőben című filmmusical hozta meg. A címadó dalra lejtett, ránézésre könnyed tánc valójában komoly erőfeszítéseket követelt Kellytől, már csak azért is, mert a forgatás mindkét napján magas, 40 fok közeli lázzal küzdött. Nem volt elég, hogy betegen is a legjobb formáját kellett hoznia, tánc közben még folyamatosan vizet zúdítottak rá, hogy a végeredmény a lehető legtökéletesebb legyen.
Mozgalmas élete bővelkedett a kihívásokban, amikből mindig próbálta a lehető legtöbbet kihozni. Sokszínűségéért 1952-ben Oscar-díjat is kapott, ami egy 1983-as lakástűzben (melynek során csaknem mindenét elveszítette) megrongálódott. Az 1984-es díjátadón kárpótlásként ismét átadtak neki egy aranyszobrot.
forrás: nlc.hu
