A ginkgo biloba, más néven páfrányfenyő, az egyik legősibb élő növényfaj a világon. Több mint 200 millió éve létezik, és gyakorlatilag változatlan maradt az idő során, ezért élő kövületnek is nevezik. Ez a különleges fa nemcsak botanikai ritkaság, hanem az emberi egészség és kultúra fontos része is.
A ginkgo biloba egy lombhullató fa, amely akár 30-40 méter magasra is megnőhet. Levelei jellegzetesen legyező alakúak, és ősszel élénk aranysárga színre változnak, mielőtt lehullanak. Bár a ginkgo botanikailag a tűlevelűek közé tartozik, levelei szélesek, és a páfrányokra emlékeztetnek, innen ered a magyar neve is: páfrányfenyő. Élő kövület, ugyanis közeli rokonait levéllenyomatok formájában már 270 millió éves fosszíliákból ismerünk, ugyanakkor nincs élő rokona.
A ginkgo biloba egyik legkülönlegesebb tulajdonsága az elképesztő ellenállóképessége. Nemcsak a kártevőknek és a szennyezett városi levegőnek áll ellen, hanem még az atombombát is túlélte: a hirosimai robbanás után néhány fa sérülésekkel ugyan, de újra kihajtott. Ezért a ginkgo a remény és az élet megújulásának jelképe lett.
A ginkgo biloba leveléből készült kivonatot évszázadok óta használják a hagyományos kínai gyógyászatban. Úgy tartják, hogy javítja a memóriát és a vérkeringést, ezért gyakran alkalmazzák időskori szellemi hanyatlás és koncentrációs problémák ellen. Egyes kutatások szerint segíthet a szorongás, szédülés és fejfájás enyhítésében is.
Kínában és Japánban a ginkgót szent faként tisztelik, gyakran ültetik templomkertekbe. Egyes példányai több mint 1000 évesek. A fa magját az ázsiai konyhában is felhasználják, különösen ünnepi ételekben.
Nőivarú példányainak termése meglehetősen kellemetlen szagú, így a városokba, kertekbe a hímivarú példányokat ajánlják.
A ginkgo biloba nemcsak tudományos érdekesség, hanem az emberi történelem és természet csodája is. A túlélés, az ellenállás és a hosszú élet jelképeként ma is világszerte tisztelik és használják.
forrás: agytoro.hu
