A hideg téli hónapokra sok állatfaj elvonul és hónapokig hibernálódik, ami hosszú felkészülést igényel, és a testtömeg jelentős csökkenésével jár. A hibernáció során az állatok anyagcseréje lelassul: szívverésük és légzésük lecsökken, testhőmérsékletük süllyed, így akár napokig vagy hetekig nem vesznek magukhoz táplálékot vagy vizet. A szó maga a latin ?hiberno? igéből ered, ami téli pihenést jelent, és eredetileg rovarpetékre és növényekre használták.
Leginkább emlősöknél, például denevéreknél, rágcsálóknál és medvéknél figyelhető meg a téli álom, de hüllők és más állatok is visszavonulhatnak a hideg elől. Az emlősök a hibernáció előtt zsírt halmoznak fel, különösen barna zsírszövetet, amely lassan lebomlik és hatékonyan tartja a test hőmérsékletét. Hüllőknél a téli álom kevésbé ismert, mivel anyagcseréjük alapból lassabb, de például a brazil tejuk szívverése a téli hónapok alatt percenként 30-ról 1?2-re csökken.
A hibernációt kiváltó folyamatok pontosan nem ismertek, de egyes kutatások szerint az agyban található adenozin nevű vegyület játszhat szerepet. Sarki ürgék vizsgálata például azt mutatta, hogy bizonyos adenozinreceptorok aktiválásával mesterségesen is kábult állapotot lehet előidézni az állatokban.
forrás: 24.hu
