Jó tudni, hogy az első emberszerű szobrokat nem is az indiai kultúrából származó buddhisták készítették, arca pedig hideg és távolságtartó volt.
A lakásdekorációval foglalkozók is előszeretettel veszik elő a Buddha szobrokat azzal a céllal, hogy a békét, a letisztultságot hozzák be otthonunkba annak ellenére, hogy a vásárló kötődik-e a keleti valláshoz, filozófiához.
Nagy Sándor hódítása során Indiát is a saját birodalmához csatolta, így érthető, a kultúrák, a hagyományok és a művészet is keveredett. Egy egészen egyedi művészeti forma jelent meg a hellén birodalomban, ez a mai Észak-Pakisztán és Északkelet-Afganisztán területe. Itt jött létre az úgynevezett gandhárai kultúra, amely szó szerint egybemosta a görög és az indiai művészetet.
Indiában addig csak bizonyos jelképekkel jelenítették meg Buddhát, például kerék vagy oroszlán formájában, de a hellén művészeknek köszönhetően emberi formát is kapott. Igaz, kezdetben Apollón képmását vették alapul, így sokáig inkább hasonlított egy görög istenre, mint a ma ismert kedves, mosolygós Buddha-ábrázoláshoz.
forrás: agytoro.hu
Cikkünk frissítése óta eltelt 8 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
NEKED AJÁNLJUK
Mitől csoda a csodabogyó?
A szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus L.) örökzöld, kétlaki cserje, amely különleges morfológiájáról és élőhelyéről ismert. Termései jellegzetes élénkpiros színűek, és mintha láthatatlan erő tapasztotta...









