A henna egy régóta ismert és sokoldalúan használt növény, amelyet Magyarországon főként természetes hajfestékként alkalmaznak, mivel kíméletes a fejbőrhöz, miközben tartós, vöröses árnyalatot ad. Ezzel szemben India területén a henna használata jóval szélesebb körű, és mély kulturális hagyományokhoz kapcsolódik.
A növény legértékesebb része a levele, amelyet porrá őrölnek, majd vízzel keverve pasztát készítenek belőle. A benne található természetes festékanyagok így aktiválódnak. Ezt a pasztát nemcsak színezésre, hanem hűsítésre is használják: a forró, akár 45?50 °C-os időjárásban a bőrre kenve segít csökkenteni a hőérzetet, mivel párolgás közben hűti a testet. Emiatt kézre, lábra és akár a fejbőrre is felviszik, nők és férfiak egyaránt.
A henna egyik legismertebb felhasználási módja az ideiglenes testdíszítés, az úgynevezett mehendi. Ez bonyolult, csipkeszerű mintákból áll, amelyeket különleges alkalmakra készítenek. Kiemelten fontos szerepe van az esküvőkön, ahol a menyasszony kezét és lábát díszítik vele, de más ünnepeken, például a Karwa Chauth idején is elterjedt, amikor a nők böjttel imádkoznak férjük egészségéért és jólétéért.
A mehendi elkészítésének ára a minta méretétől és részletességétől függ: az egyszerűbb díszítések olcsók, míg a bonyolult esküvői minták jelentősen drágábbak lehetnek. A tartósság érdekében a pasztát több órán át a bőrön kell hagyni, majd eltávolítás után olajjal kezelni a felületet. A minta kezdetben világosabb, majd 24 órán belül mély, rozsdás-vörös színűvé válik, és általában egy hétig látványos marad, teljesen pedig nagyjából két hét alatt kopik le.
forrás: divany.hu
