Ma természetesnek vesszük, hogy a kék a fiúk, a rózsaszín pedig a lányok színe, de ez a társadalmi szabály nem mindig létezett. Sőt, néhány évszázaddal ezelőtt éppen fordítva gondolkodtak az emberek.
A 19. század végéig a csecsemők fehér ruhákat viseltek, mivel ezeket könnyebb volt tisztán tartani és fertőtleníteni. A színek szerinti megkülönböztetés csak a 20. század elején kezdett elterjedni, és kezdetben a rózsaszín volt a fiúknak ajánlott szín, míg a kék a lányoké volt. Ennek oka az volt, hogy a rózsaszínt a vöröshez közeli, erősebb színnek tekintették, míg a kék nyugodtabb, szelídebb árnyalatnak számított.
A második világháború után a ruházati ipar és a reklámkampányok kezdték el a ma ismert színkódokat népszerűsíteni. Az 1950-es évekre megszilárdult a kék-fiú, rózsaszín-lány társítás, amelyet később a játékok, gyermekbútorok és babaruhák is követtek.
A színekhez kapcsolódó nemi sztereotípiák befolyásolják az emberek gondolkodását. Például a kékhez gyakran társítják az erőt és a racionalitást, míg a rózsaszínt a lágysággal és gondoskodással azonosítják. Az utóbbi években azonban egyre több szülő és márka törekszik a színkódok lebontására, lehetőséget adva a gyerekeknek arra, hogy saját ízlésük szerint válasszanak.
A színek társadalmi jelentősége folyamatosan változik, és a jövőben elképzelhető, hogy ismét új normák alakulnak ki.
forrás: agytoro.hu
Cikkünk frissítése óta eltelt 4 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
NEKED AJÁNLJUK
Minden fenyőfajból bőséges kínállattal várják a vásárlókat a hazai termelők
A hazai termelők bőséges kínálattal várják a vásárlókat, akik jellemzően minden fenyőfaj esetében magyar termelésből származó portékával találkozhatnak; országszerte közel kétmillió fenyőfa kel el...









