A jövő légi járműveit pókrobotok flottája építheti.
A H2 Clipper cég két évvel ezelőtt jelentette be a Clipper nevű léghajójuk terveit, ami a hidrogén hosszú távú szállítását oldja majd meg a tervek szerint – minden egyes Clipper 125-200 tonna folyékony hidrogént tud majd fuvarozni a hidrogént előállító üzemekből a felhasználási helyekre, ezzel megoldva a tiszta energiaforrás biztosításának problémáját. A H2C szerint a léghajóval való fuvarozás minimum hétszer, de akár tízszer gyorsabb szállítást tehet lehetővé, mint a vonattal, hajóval vagy kamionokkal való szállítás, emellett olcsóbb is, és a nagy teherbírású léghajókkal tetemes mennyiségű hidrogén mozgatását tudják majd megvalósítani, hatékonyan, sőt, biztonságosan. Bár a léghajókról a Hindenburg 1937-es tragédiája óta (illetve miatt) nem feltétlenül a biztonság jut eszünkbe elsőként, de sokan, főként a léghajókat gyártó vagy léghajós utazásokat kínáló cégek, esküsznek a járművek megbízhatóságára.
Az Oceansky Cruises leírása alapján a német DELAG (Deutsche Luftschiffahrts-Aktiengesellschaft) 1910-től 1935-ig egyetlen baleset nélkül utaztatott 40 ezer embert a rendszeres léghajós járatokon a világ legelső légitársaságaként. Richard Van Treuren léghajószakértő, a Noon Balloon Magazine szerkesztője szerint a DELAG léghajói 1939-ig több mint 175 óceán feletti utat tettek meg, amelyek valójában nem voltak teljesen problémamentesek, de mind a 13 halálesetet az idő előtt kiugró emberek okozták, nem a hajók meghibásodása. Sőt, az 1852 óta eltelt idő összes léghajós balesetében ?csak? 520 ember halt meg, míg a repülőgép-balesetek sokkal több életet követeltek már a kezdeti időkben is.
A léghajók mindenesetre egy időre kimentek a divatból ugyan, de a napjuk nem áldozott le teljesen, manapság pedig több cég is dolgozik azon, hogy valamilyen formában visszahozzák az égben úszó hajókat, főként áruszállítás céljával. A H2C a léghajók gyártására is új módszert talált, amellyel jelentősen felgyorsítanák a folyamatokat – az elképzeléseik szerint robotok készíthetnék el a modernkori zeppelineket, amelyek flottában dolgozva, autonóm vagy fél-autonóm módon építenék fel a hatalmas járművek alapstruktúráját. A cég szabadalmat is benyújtott a találmányára, amiben részletezik a módszert: eszerint a robotok elsősorban a váz összeszerelésében, a borítás felhelyezésében segítkeznének, és olyan munkákat végeznének el, amelyek nehézséget okoznak az emberek számára vagy amelyeket eddig kevésbé hatékonyan oldottak meg a hagyományos módszerekkel. A robotok flottája egymással kommunikációs összeköttetésben dolgozna, más-más részfeladatokon, a léghajó vázát pedig egy forgatható keret tartaná, jobb hozzáférést biztosítva a robotoknak. Rinaldo Brutoco, H2C alapítója elmondta: még óvatos becslések alapján is 40%-os költségcsökkentést tudnának elérni a megoldással, miközben 60%-kal gyorsabban lennének kész a léghajók.
A technológiát azonban nem csak a leendő Clipperek, hanem másfajta légi járművek gyártására is alkalmazhatják a jövőben, például a repülőgépek törzsének, vagy a rakéták testének elkészítésére is alkalmas lehet, mivel azok ?a magasságuk, szélességük, átmérőjük és tömegük miatt hasonló kihívásokkal küzdenek a konstrukció során?, mint a léghajók struktúrája.
forrás: raketa.hu
