Kezdőlap Színes Különleges fák, amik figyelnek egymásra

Különleges fák, amik figyelnek egymásra

A ?koronafélénkség? (angolul ?crown shyness?) egy különleges jelenség, amely főként azonos fajú fák között fordul elő, és leginkább trópusi erdőkben figyelhető meg. A koronafélénkség során a fák koronái nem érintkeznek egymással, az ágak közötti apró réseket hagyva, mintha a fák ?félénkek? lennének egymással szemben.
Ez a jelenség különösen jellemző a borneói kámforfára (Dryobalanops aromatica), de más fajoknál, például bizonyos dél-amerikai fáknál is megfigyelték már. Az okai azonban még mindig rejtélyesek, és a kutatók különböző magyarázatokkal álltak elő.
Az egyik legelterjedtebb elmélet szerint a szeles területeken a fák ágai összeérhetnek, és ezáltal letörhetik egymás rügyeit. Ez a mechanikai sérülés gátolja az ágak további növekedését abban az irányban, ahol érintkezés történik. Ezt a feltevést alátámasztja az a megfigyelés, hogy ha a koronákat mesterségesen megakadályozzák abban, hogy a szélben összeütközzenek, akkor idővel kitöltik a hézagokat, és a ?félénkség? megszűnik.
Egy másik elmélet szerint a fák fototropizmusra, vagyis a fény irányába való növekedésre reagálnak. A koronák közötti rések lehetővé teszik, hogy a napfény jobban eljusson a növények alsóbb részeibe, ami elősegítheti a jobb fotoszintézist és az egyenletesebb növekedést. Ez különösen fontos lehet az erdők sűrű lombkoronájában, ahol a fényért folytatott verseny létfontosságú.
Egy harmadik elmélet szerint a koronafélénkség egyfajta védelmi mechanizmus a fák számára a rovarlárvák terjedésének megakadályozására. A leveleken át közlekedő lárvák nem tudnak olyan könnyen átmászni egyik fáról a másikra, ha azok ágai nem érintkeznek. Ezzel a fák minimalizálhatják a fertőzések és kártevők terjedését, ami különösen fontos lehet az olyan ökoszisztémákban, ahol a rovarok gyorsan terjedhetnek.
Bár ezek az elméletek mind logikusak, a tudományos közösség még nem jutott egyértelmű következtetésre a koronafélénkség pontos okairól. Lehetséges, hogy ezek a mechanizmusok együttesen működnek, és különböző környezeti tényezők alapján válhat dominánssá egyik vagy másik. Például egy szeles, rovarok által sűrűn lakott területen mind a mechanikai sérülés, mind a rovarlárvák elleni védelem fontos tényezők lehetnek. Másutt viszont a fényért való versengés lehet a döntő.
Érdekes módon a koronafélénkség nemcsak trópusi erdőkben figyelhető meg, hanem máshol is. Például bizonyos eukaliptuszfajoknál Ausztráliában is dokumentálták ezt a jelenséget, valamint Japán egyes fenyőerdeiben is.
forrás:agytoro.hu