Kezdőlap Színes Létezik egy könyv, amit soha senki nem olvasott, mert nem is lehet...

Létezik egy könyv, amit soha senki nem olvasott, mert nem is lehet elolvasni

Könyv vagy csak egy betondarab? A kutatók évek óta próbálják megfejteni a Betonbuch titkát, de eddig nem jártak sikerrel.

Wolf Vostell, német képzőművész az 1960-as és 1970-es évek művészeti mozgalmainak aktív résztvevője volt, többek között a fluxus irányzatát is képviselte műveivel. Vostell rendhagyó munkái sokszor a beton különböző felhasználási módjai körül forogtak. A művész 1971-ben megírta Betonierungen című könyvét, ami tulajdonképpen egy 26 lapos katalógus volt a tervezett és gyakran valóságtól teljesen elrugaszkodott betonművekről, többek között egy város és egy felhő betonba öntéséről.
A Betonierungen hivatalos megjelenése azonban a szokatlan formában zajlott le, mivel Vostell úgy döntött, rendhagyó művészetének szellemében felrúgja a hagyományos könyvkiadás szabályait is és a katalógusokat betonba zárja.
Ezeket a betontömböket Betonbuchnak (betonkönyv) nevezte el és 100 példányt készített el belőlük. A sajátos alkotások nem túl olvasmányosak, mivel semmilyen módon nem lehet őket kinyitni – a bennük lévő tartalomhoz csak akkor lehetne hozzáférni, ha külső betonburkolat összetörne, de ez tulajdonképpen a könyv megsemmisülésével járna, vagyis a Betonbuch eredeti formájában nem létezne tovább. És van még egy bökkenő: nem lehet tudni, hogy Vostell Betonierungenje valóban a burkolat alatt rejtőzik-e. Lehetséges, hogy a művész nem is rakott semmit a tömbökbe, megtréfálva a következő nemzedékeket, akik nagy becsben tartják az alkotásait vagy esetleg tényleg ott vannak a katalógusok, de lapjaik már régen szétfoszlottak a rájuk kerülő nedves betontól? A rejtély fél évszázada vár a megoldásra.
A Betonbuchok egyik példánya, a 83-as darab, nyolc évvel ezelőtt került egy kiállítás alkalmával a Chicagói Egyetem tulajdonába, ahol a könyvtár kollekciójáért felelős Patti Gibbons, munkatársaival együtt elhatározta, hogy végére jár az ügynek. Mivel a könyvet értelemszerűen nem akarták egyszerűen összezúzni, ezért más, kevésbé invazív módszerekhez folyamodtak és megpróbálták ultrahangos és röntgenvizsgálatokkal felfedni a tartalmat. A kilenc kilós Betonbuch 34x25x4,5 cm méretű és a vastagsága miatt ezek a metódusok nem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy a segítségükkel átlássanak a könyv „borításán”.
A röntgenfelvételek annyit kimutattak, hogy a felső réteg alatt fémháló található,
de arra nem derült fény, hogy a rács a Betonierungen védelmére vagy csak a betonstruktúra stabilizálására szolgál.
A Chicagói Egyetem munkatársai azonban nem adták fel egykönnyen a nyomozást és 2022-ben egy olyan intézményhez fordultak segítségért, ahol a kutatók nem gyakran foglalkoznak könyvvizsgálattal vagy művészettel, viszont annál tapasztaltabbak a röntgensugarak kezelésében. Az amerikai Argonne Nemzeti Laboratórium ad otthont a világ egyik legerőteljesebb röntgensugár-forrásának az APS (Advanced Photon Source, fejlett fotonforrás) létesítményben, ahol a sugarakat rendszerint fizikai kutatások során használják. Sok más eredmény mellett itt sikerült először röntgen felvételt készíteni egy önálló atomról, mikor tavaly az úgynevezett SX-STM technikával megfigyelték egy vasatom röntgenjeleit. A kutatók abban reménykedtek, hogy a laboratóriumban található berendezésekkel a könyv nyitját is meglelhetik.

Az APS egyik eszközével, a 6-BM nyalábbal röntgendiffrakció révén térképezték fel a betonkönyvet papír és más anyagok után kutatva. Mivel a Betonierungennek létezik nem betonba zárt változata is, ezért az eredeti katalógust beszkennelve és megvizsgálva hasonló jellemzők után kutattak a betontömb belsejében is. A vizsgálat napokig tartott és referenciaként egy másik, papírt tartalmazó betontömböt is megröntgeneztek, hogy kiderüljön, valóban lehetséges-e ezzel a technikával a katalógust kimutatni. A kutatók fel is fedeztek néhány érdekes nyomot, többek között buborékokat, de a betonkönyvvel nem volt szerencséjük: a Betonbuch minden erőfeszítés ellenére megőrizte fél évszázados titkát.
A konkrét művet, azaz a Betonierungent nem sikerült megtalálniuk a 83-as példányban.
Az APS egyik eszközével, a 6-BM nyalábbal röntgendiffrakció révén térképezték fel a betonkönyvet papír és más anyagok után kutatva. Mivel a Betonierungennek létezik nem betonba zárt változata is, ezért az eredeti katalógust beszkennelve és megvizsgálva hasonló jellemzők után kutattak a betontömb belsejében is. A vizsgálat napokig tartott és referenciaként egy másik, papírt tartalmazó betontömböt is megröntgeneztek, hogy kiderüljön, valóban lehetséges-e ezzel a technikával a katalógust kimutatni. A kutatók fel is fedeztek néhány érdekes nyomot, többek között buborékokat, de a betonkönyvvel nem volt szerencséjük: a Betonbuch minden erőfeszítés ellenére megőrizte fél évszázados titkát.
A konkrét művet, azaz a Betonierungent nem sikerült megtalálniuk a 83-as példányban.

forrás: raketa.hu