Az emberiség ősidők óta vonzódik a rejtélyekhez, olyan megmagyarázhatatlan anomáliákhoz, amit nem értünk, vagy még nem érthetünk. Amiket ma már csillagoknak nevezünk, azokban elődeink ámulatba ejtő fénypontokat láttak, misztikummal töltötték meg a mögöttük húzódó kérdőjeleket, és évezredek kellettek hozzá, hogy beható ismereteink által tényként kezeljük, nem a Föld a világmindenség központja. A kíváncsiság felébreszti a vágyat az ismeretlen megoldására, de előfordulnak olyan esetek, amikor minden törekvésünk ellenére képtelenek vagyunk megfejtést találni a titokra.
De amíg olyan történetek lógnak a levegőben, mint a Stonehenge története, megnyugodhatunk, ugyanis a mai napig nem tudunk kézzelfogható magyarázattal szolgálni rá.
A piramisok építésével kapcsolatban születtek racionális magyarázatok, hogy is sikerült a hatalmas kőtömböket szállítani és elképesztő pontossággal elhelyezni, de a Stonehenge-hez hasonlóan nincs egyetértés a kutatók között. A régészek szerint az angliai Wilshire-ben található Stonehenge kisebb, mégis elképesztő súlyú köveit 240 kilométerről hozhatták, míg a nagyokat 32 kilométerről, amit gyakorlatilag kivitelezhetetlennek tartanak a kutatók egy szűk időintervallumra levetítve. Az egyetlen magyarázat a kézi megoldás fagörgők segítségével, és az, hogy rengeteg ideig építették. Ezt az időszakot i. e. 3100-tól kezdve i. e. 1600-ig datálják, tehát vélhetően különböző kultúrák együttes munkájának eredményét láthatjuk napjainkban. A megalitról számos feltételezés látott napvilágot, mint például, hogy temetkezési helyként funkcionált, de a magyarázatok között szerepel, hogy az építmény a törzsi békét szimbolizálta, templomként használták, a kövek elrendezése miatt pedig azt is feltételezik, hogy asztrológiai jelentőséggel bírt. Az egyetlen biztos dolog, hogy az idők során mindig különböző célokra használták, de pontos eredetét a mai napig homály fedi.
forrás: instylemen.hu
