Mindössze kilenc éve ismerték el létezését, s nyolc éve kapott végleges nevet a jelenleg ismert legnehezebb kémiai elem.
A világhírű dán fizikus, Niels Bohr már 1922-ben sejtette, hogy egy hetedik nemesgáznak is léteznie kell, méghozzá a periódusos rendszerben a radon alatt, a 118-as rendszámú helyen.
Az elem bomlási sorozatát legelőször 2002-ben figyelte meg és szintetizálta Jurij Oganyeszjan orosz tudós, négy évvel később pedig egy amerikai?orosz kutatócsoport létre is hozta három atomját ? mégpedig nagy nehézségek árán, hiszen az orosz atomfizikusról elnevezett oganeszon (v. oganesszon) felezési ideje mindössze 0,9 milliszekundum. (A ?legnehezebb? elnevezés ebben az esetben az atomokban lévő protonok számára utal, s nem sűrűséget jelent. Ez utóbbi alapján vannak nehezebb elemek is az oganeszonnál, például az ozmium, a platina vagy az irídium.)
forrás: agytoro.hu
