Az ókori világban a görögök is ismerték a manapság Duna néven illetett folyót. A folyam istenét Isztrosznak hívták, később a rómaiak Danuviusnak nevezték; bár volt idő, amikor egyszerre használták a kettőt: a Danuviust a Vaskapu feletti, az Isztroszt pedig a Vaskapu alatti szakaszra, ami körülbelül megfelelt a görög-latin nyelvterület elhatárolódásának. (Maga az Isztrosz kelta eredetű szó, jelentése erős, gyors.) A görög?római világ legnagyobb, északi folyójaként minden folyók királyának tartották.
A mitológiában az Iaszón vezette argonauták történetéhez is kapcsolódik. Az argonauták, miután megszerezték az aranygyapjút a Kaukázus Fekete-tengeri partvidékén, visszafelé jövet feleveztek a Dunán, majd a Száván keresztül jutottak az Adriai-tengerre az Isztriai-félszigeten át. (Vagyis azt hitték, hogy a Duna összeköti az Adriai-tengert a Fekete-tengerrel.)
A latin kultúrkörben aztán a Danuvius (vagy Danubius) gyorsan elterjedt, Pannóniában már ezen a néven emeltek oltárokat a folyó istenének.
forrás: agytoro.hu
