Sokan hiszik azt, hogy a ?bűnös, csínytevő, hibás? jelentésű ludas szavunk összefügg Fazekas Mihály híres mesehősének, Lúdas Matyinak a nevével ? pedig semmi közük nincs egymáshoz. De akkor mi a kapcsolat az ostobaságáról, semmint csínytevő hajlamáról ismert jámbor libának a rosszban sántikáló emberhez?
Több száz évvel ezelőtt a magyar nyelven a ludas szónak sokkal szűkebb körű és erősen elítélő jelentése volt: a hamisan esküt tevő, esküszegő embert nevezték ludasnak. Eredete az ókori görögök idejébe vezet vissza, a náluk szokásos eskü szövege így hangzott: ton Zéna, ?Zeuszra (mondom)?. Helyette azonban néha tréfásan a hasonló hangzású ton khéna formát is mondták ? ahogy egykor nálunk is mondták a biz? Isten helyett, hogy biz? Istók. A ton khéna jelentése: ?a lúdra?. A ton Zéna és a ton khéna hasonló hangzását csalafinta emberek hamis esküvésre is használták. A ?lúdra esküdni? kifejezés így vette fel a ?hamisan esküdni? jelentést. Ez honosodott meg a hazai latinságban, ahol a latin aucarius (auca: lúd) mintájára a magyar ludas szó is a ?hamis esküt tevő, esküszegő? jelentést vette fel.
forrás: agytoro.hu
