A kalap megemelése régi hagyomány, amely mély gyökerekkel rendelkezik az európai és tágabb értelemben a nyugati kultúrákban. Ez az egyszerű, de elegáns mozdulat a tisztelet, az udvariasság és a barátság jele. De honnan ered ez a szokás, és miért vált a jó modor részévé?
A középkorban a lovagok sisakot viseltek, amely nemcsak védelmi funkciót töltött be, hanem azonosításra is szolgált. A sisak rostélyának felemelése békés szándékot jelzett, hiszen így láthatóvá vált az arcuk. Ez a gesztus az idők során átalakult, és a polgári viseletben a kalap megemelésével helyettesítették.
A 18-19. században a férfiak szinte mindenhol kalapot hordtak, és annak levétele vagy megemelése a társadalmi normák fontos része lett. A katonák tisztelegtek feletteseiknek, a polgári életben pedig az ismerősök üdvözölték egymást így. Az etikett szerint egy úriember fedetlen fővel köszöntött egy hölgyet, míg egy másik férfi felé elég volt a kalap megemelése.
Kevesen tudják, hogy a kalapemelés mértéke is üzenetet hordozott: a finom biccentés közeli ismerősöknek szólt, míg a teljes levétel mély tiszteletet fejezett ki. Érdekes előzményként említhető, hogy az ókorban és a korai feudális rendszerekben a rabszolgáknak fedetlen felsőtesttel kellett megjelenniük uraik előtt, hogy ezzel fejezzék ki alázatukat. Ez a gesztus a későbbi időkben átalakulhatott a fedetlen fővel való tiszteletadás szokásává.
forrás: agytoro.hu
