A fülhallgatók még akkor is képesek teljesen összegubancolódni, ha csak az asztalon hevernek, egy zsebben pedig szinte pillanatok alatt káosz alakulhat ki belőlük. Dorian M. Raymer és Douglas E. Smith már 2007-ben vizsgálta ezt a jelenséget egy tanulmányban, amely a kábelek összegabalyodásának okait elemezte. Kutatásuk során eltérő hosszúságú és merevségű szálakat helyeztek dobozokba különböző időtartamokra ? számolt be róla a Discover. A kísérletet több mint 3400 alkalommal ismételték meg.
Az eredmények azt mutatták, hogy akár néhány másodperc alatt is kialakulhatnak bonyolult csomók, különösen a hosszabb és merevebb kábelek esetében. A kutatók a kísérleti adatok alapján számítógépes szimulációkat is lefuttattak, hogy jobban megértsék a csomók kialakulásának folyamatát.
A szimulációk szerint a csomósodás esélyét leginkább a kábel hossza befolyásolja. A 46 centiméternél rövidebb szálak szinte soha nem gabalyodnak össze, míg a csomók kialakulásának valószínűsége körülbelül 150 centiméterig folyamatosan növekszik ? bár a 100 százalékot sosem éri el. Szintén fontos tényező a dobozban, vagyis a szimulált zsebben eltöltött idő, emellett a kábel vastagsága és rugalmassága is hatással van a gubancolódásra.
Egy átlagos fülhallgató hossza körülbelül 139 centiméter, és egy ekkora kábel egy táskaméretű zárt térben nagyjából 50 százalékos eséllyel csomósodik össze. Raymer és Smith arra is felhívták a figyelmet, hogy a fülhallgatók Y alakú kialakítása tovább növeli az összegabalyodás esélyét.
Hasonló következtetésre jutott 2014-ben Robert Matthews is, aki diákok bevonásával vizsgálta a fülhallgatók spontán csomósodását ? írta a Daily Mail. Matthews szerint a kábel két végének rögzítése jelentősen csökkentheti a gubancolódás kockázatát.
forrás: 24.hu
