Az óceán első ránézésre egy hatalmas, kék víztömeg, de ha a víz valójában átlátszó és színtelen akkor miért látjuk mégis kéknek? A válasz nem olyan kézenfekvő, ugyanakkor sokkal izgalmasabb, mint ahogy azt sokan hinnék. A legtöbben az égbolt tükröződésére gondolnak, ám ha lemerülünk a víz alá, ott is minden kék marad, és az űrből nézve is ugyanezt az árnyalatot látjuk, tehát a magyarázat máshol keresendő.
Az óceán a Föld legnagyobb összefüggő víztömege, ami bolygónk felszínének mintegy 71%-át borítja, és a teljes vízkészlet közel 97%-át tartalmazza. Ez a hatalmas vízrendszer kulcsfontosságú az élet fenntartásában, mivel oxigént termel (a légköri oxigén kb. 50%-át), élelmet biztosít (gondoljunk csak a halászatra), és mérsékli a klímaváltozás hatásait (elnyeli a szén-dioxidot, valamint hőtároló képessége révén stabilizálja a Föld éghajlatát).
A valódi ok a fény és a víz kölcsönhatásában rejlik. A napfényben ott van a szivárvány összes színe, de ezek különböző hullámhosszúságúak.
A hosszabb hullámhosszú színek ? például a vörös, narancs, sárga ? hamar elnyelődnek a víz felső rétegeiben, míg a rövidebb hullámhosszúak, mint a kék és az ibolya mélyebbre hatolnak, tehát ezt a színt tükrözi vissza leginkább, és ezért látjuk az óceán vizét kéknek.
Ahogy egyre mélyebbre jutunk, a melegebb színek szép sorban eltűnnek, néhány méter mélységben a vörös és narancs, majd kicsivel lejjebb a sárga és a zöld is elnyelődik, így csak a kék marad. Az óceán mélyebb részein, 200 méter alatt már a fény sem jut le, így ott teljes sötétség uralkodik.
De nem minden víz kék. Sekély vizekben a fény könnyen áthatol, így a víz többnyire színtelennek tűnik. Bizonyos helyeken ? például a Karib-tengeren ? zöldes árnyalatot kaphat, amit a víz alatti növényzet, algák, korallok vagy az üledékek befolyásolnak, ahogy az iszapos folyók is gyakran barnák a hordalék miatt.
forrás: player.hu
