Sokan emlékeznek arra, hogy gyerekként nemcsak a hógolyózás miatt szerették a telet, hanem szívesen meg is kóstolták a havat. Nem véletlen azonban, hogy a vizet általában folyékony formában fogyasztjuk, és nem fagyott állapotban.
Bár a frissen hullott, fehér hó tisztának látszhat, valójában számos szennyeződést tartalmazhat, például úttisztításhoz használt vegyszereket, baktériumokat vagy akár állati ürüléket is. Ha valaki mégis havat enne, a friss hó számít a legkevésbé szennyezettnek, mivel kevesebb ideje volt kapcsolatba kerülni a talajon lévő anyagokkal. Ugyanakkor a hópelyhek már a lehullásuk előtt is magukba szívják a levegőben található szennyező anyagokat.
A hó szennyezettsége településtípusonként eltérő lehet. A szakértő szerint a városokban a nagyobb népsűrűség, a járműforgalom és az épületek miatt több káros anyag kerülhet a hóba, míg vidéken elsősorban a mezőgazdasági eredetű vegyületek jelentenek kockázatot.
Nem ismerünk ugyan olyan esetet, amikor a hóevés súlyos betegséget okozott volna, azonban gyermekeknél előfordul, hogy emiatt orvosi ellátásra van szükség. Ezeket a panaszokat többnyire a hóban található baktériumok váltják ki.
A legtöbb ember immunrendszere elég erős ahhoz, hogy ne legyen komoly következménye a hóevésnek, bizonyos esetekben azonban gyomorfájás, hasmenés vagy hányás is jelentkezhet. A rosszabb egészségi állapotúaknál és a gyermekeknél nagyobb a kockázat, és minél több havat fogyaszt valaki, annál nagyobb az esélye a fertőzésnek.
forrás: 24.hu
