Egyes sivatagi népcsoportok, például a beduinok első pillantásra meglepő ruházatot viselnek a forró éghajlaton: vastag, gyakran sötét színű köntöst. Bár ez elsőre nem tűnik praktikusnak a hőségben, valójában hatékony védelmet nyújt a magas hőmérséklettel szemben.
A beduinok kék vagy fekete köntöse régóta felkeltette az európaiak figyelmét, hiszen köztudott, hogy a sötét felületek jobban elnyelik a hőt. Emiatt sokan úgy gondolták, hogy ez a ruházat nem ideális a sivatagi napsütésben. A jelenséget 1980-ban Amiram Skolnik, a Tel-avivi Egyetem kutatója vizsgálta meg munkatársaival.
A kutatásból kiderült, hogy a köntösök hővédő képessége nem elsősorban a színüknek, hanem inkább a kialakításuknak köszönhető. A beduinok hagyományosan fekete szőrű kecskéket tenyésztenek, ezért a ruhák alapanyaga többnyire sötét. Korábbi kutatások alapján a szakértők azt feltételezték, hogy a szín segíthet a napsugárzás bizonyos részeinek kiszűrésében.
Skolnik és csapata azonban azt találta, hogy az azonos felépítésű fekete és fehér köntösök alatt a viselők bőrét ugyanannyi hő éri. Ez arra utalt, hogy a szín nem meghatározó tényező a védelem szempontjából.
A kutatók ezért a ruhadarab szerkezetét vizsgálták meg részletesebben. Kiderült, hogy a köntösök lazák, könnyűek, ugyanakkor több rétegből állnak. A külső réteg erősen felmelegszik, de a belső rétegek egyre hűvösebbek maradnak, és egyre kevesebb napsugárzást engednek át. Emellett a teljes testet takaró ruházat a közvetlen napsütéstől és a homoktól is megvédi a viselőjét.
A vastag, rétegzett köntös tehát nemcsak a külső hőtől óv, hanem lassítja az izzadság párolgását is. Ennek köszönhetően a test hűvösebb marad, ami segít elviselni a sivatagi forróságot.
forrás: 24.hu
