A hétnapos hét annyira természetesnek tűnik, hogy szinte fel sem merül bennünk, hogy miért pont hét napból áll? Miért nem hatból, nyolcból vagy tízből?
Az időszámításunk nagy része a bolygók, a Hold és a csillagok mozgásához igazodik. Egy nap attól lesz nap, hogy a Föld megfordul a saját tengelye körül, ez durván 24 óra. Egy év pedig addig tart, amíg a Föld megkerüli a Napot, ami nagyjából 365 és egy negyed napot vesz igénybe ? szökőévben ezért is adunk plusz egy napot februárhoz, hogy kijöjjön a matek. Na de mi a helyzet a hetekkel? Miért pont hét napból áll egy hét?
A válaszért egészen az ókorig kell visszamenni az időben. A babiloniak, akik a mai Irak területén éltek, alaposan tanulmányozták az eget, és ők figyelték meg először, hogy hét égitest mozog különösen feltűnően az égen: a Nap, a Hold, valamint az akkor ismert öt bolygó, a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz ? az ókorban az Uránuszt, a Neptunuszt és a Plútót még nem ismerték.
Ez a mágikus hetes pedig annyira megtetszett nekik, hogy így osztották fel a hónapjaikat: négy darab hét napos részre.
Más kultúrák máshogy csinálták: az egyiptomiak tíznapos hetekkel próbálkoztak, a rómaiak pedig nyolcnapos változattal kísérleteztek. A rómaiak végül 321-ben hivatalosan is átvették a hétnapos hetet, Nagy Konstantin (avagy I. Constantinus) császár pedig a vasárnapot hivatalos pihenőnapnak nyilvánította.
A hétvége, ahogy ma ismerjük, csak a 20. században jelent meg, és azóta is velünk van. Bár néha felmerül, hogy lehetne máshogy is számolni az időt, a hétnapos hét már annyira beépült a mindennapjainkba, hogy valószínűleg még jó ideig így is marad.
forrás: player.hu
