Egy friss tanulmány segíthet megérteni, hogy miért rongálták meg az i. e. 15. századi Hatsepszut fáraónő szobrait ? számol be a Live Science. A kutatók nagyjából száz éven át úgy vélték, hogy a nagyhatalmú uralkodó mostohafia és utódja személyes bosszúhadjáratot indított ellene, és megpróbálta kitörölni az emlékezetből, az új eredmények viszont mást mutatnak.
Jun Yi Wong, a Torontói Egyetem doktorandusza szerint a szobrokat hatástalanítási céllal törhették össze, így szüntetve meg természetfeletti erejüket.
Hatsepszut ma leginkább Dejr el-Baharinál felépített templomáról, valamint a vitatott elhelyezkedésű Punt elleni hadjáratáról ismert. II. Thotmesz felesége és féltestvére volt, és fia, III. Thotmesz idején régensként kellett volna uralkodnia, ám végül önálló fáraó lett, fia pedig korlátozott hatalmú társkirállyá vált.
Halála után számos szobrát szándékosan megrongálták, ezt hagyományosan azzal magyarázták, hogy III. Thotmesz utóbb próbálta eltörölni az emlékét. Wong szerint ezzel szemben rituális deaktiválás állhatott a háttérben.
A kutató a Dejr el-Baharinából származó leletekre vonatkozó leírásokat elemezte, ezek az 1920-as és 1930-as években kerültek elő. Érdekes módon sem a szobrok arcát, sem a feliratait nem roncsolták, a nyak, derék és láb viszont rendre törött. Ez más egyiptomi fáraók képmásainál is megfigyelhető, az eljárásra a szakemberek rituális deaktiválásként hivatkoznak.
Az ókori egyiptomiak a királyszobrokat részben élő, erővel bíró lényeknek tekintették. Egy-egy fáraó halála után ezeket gyenge pontjaiknál eltörték, így deaktiválva őket.
Mindez nem jelenti azt, hogy Hatsepszut halálát követően ne lett volna a politikai üldözés célpontja, más területeken ugyanis nem deaktiválási célú rongálás bizonyítékaira bukkantak. Az is biztosnak tűnik, hogy utóbbit III. Thotmesz rendelte el, Wong viszont nem tartja valószínűnek, hogy az üldözés személyes bosszúhadjárat lett volna.
forrás: ng.24.hu/kultura
